108782. lajstromszámú szabadalom • Sűrített gáz szikrafúvású elektromos kapcsoló

Megjelent 1934. évi március hó 1-én. _ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108782. SZÁM. — VlI/g. OSZTÁLY. Sűrített gáz szikraíúvású elektromos kapcsoló. Ateliers de Constructions Electriques de Delle Société Anonyme cég- Paris. Pótszabadalom a 104049. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1931. évi augusztus hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1930. augusztus hó 4-ike. A törzsszab ad a lomb a n védelem alá he­lyezett sűrített gáz szikrafúvású kapcsolók egyikénél az ellenállás egyfelől a kontak­tus, s másfelől az elektróda közé van 5 iktatva, mely utóbbi oly módon van el­helyezve a szilárd kontaktus környezeté­ben, hogy a fényív, mely először a két kontaktus közt képződik, ezen elektródra fuvatik. A fősízabadalom tárgyának egy 10 másik kiviteli példájánál a fényív útjá­ban több elektróda van elrendezve és pe­dig úgy, hogy minden elektróda a kon­taktusok egyikével összekötött ellenállás­sal yan kapcsolva. 15 A pótszabadalom oly értelemben képezi a törzsszabadalom tárgyának továbbfej­lesztését, hogy a fényív először egy vagy több elektródára fuvatik, melyeknek mind­egyike másik végével segédelektródához 20 csatlakozó ellenállással kapcsolódik. A csatolt rajz a találmány szerinti kapcsoló vázlatos metszetét tünteti fel. A kapcsoló a szilárd (1) kontaktusból s az (a) nyíl irányában mozgó (2) kontak-25 tusból áll. Ezen kontaktusok a (3) cső fa­lán vannak keresztül vezetve, melyen a gáz a második, (b) nyíl irányában át­áramlik. A cső végéhez, közvetlenül a kontaktusok mögött, egy, szigetelőanyag-80 ból való (4) toldat csatlakozik, melyet két párhuzamos (5) és két szétnyíló (6) fal al­kot. Az utóbbiakon vannak megerősítve a (7) szarv-elektródok, melyek az (1) és (2) kontaktusokkal vezető kapcsolatban álla-35 nak; mindegyik szarv másik vége ezen­kívül több egymásután, kapcsolt (8, 8') ellenálláselemmel van összekötve. Az el­lenállás-sorozat szabad vége a (9) segéd­elektródához vezet, mely pl. az elektro­mosságot vezető anyagból készült lemez- 40 bői áll. A két (9) segédelektróda közti tér­ben még további, a (9) elektródákéhoz ha­sonló (10) lemezek vannak elrendezve s ugyanilyen, (ll)-el jelzett lemezek talál­hatók a (9) elektródák s a (6) csőfalak 45 közt, mely utóbbiak két egymásután kö­vetkező ellenállás összeköttetési helyétől vannak leágaztatva. Az összes lemezek vagy segédelektródák sugárirányában vannak a szétnyíló csőtoldatban elren- 50 dezve. Meghosszabbításukat a tűzálló anyagból készült (12) falak képezik, me­lyek az (5) párhuzamos falakon vannak felerősítve. A (4) toldatnak tehát az ábrá­zolt kiviteli példában legyezőalakja van, 55 bizonyos számú ékalakúlag szélesedő kam­rával. A kapcsoló működése a következő: Abban a pillanatban, mikor a kikapcso­lás alkalmával a kontaktusok egymástól 60 távolíttatnak, a gázáram a képződő fény­ívet azonnal a (7) ívekre, s ezekről a (9, 10, 11) fémlemezekre tereli, melyek azt úgyszólván feldarabolják. Mihelyt a fényív a (12) szigetelő falak alsó végéhez érkezik, 65 annyi darabra oszlik szét, amennyi segéd­elektróda és szigetelő kamara van. Mint­hogy ez utóbbiak közül néhányban pár­huzamosan kapcsolt kicsiny értékű ellen­állások vannak, a fényív ezekben nem tud 70 fennállani s csakhamar kialszik; ezáltal a kikapcsolandó áram erőssége jelentéke­nyen esik, a feszültséggel szemben fenn­álló szögeltolódása csökken s a kikapcso­landó áram feszültsége rendkívül alacsony 75 értékre sülyed. Ezen feszültségcsökkenést a (8, 8') ellenállások s a párhuzamosan nem zárt fényívrészek okozzák. A kikap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom