108776. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos rezgések erősítésének önműködő szabályozására

Megjelent 1934. évi március hó 1-én. _ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108776. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Berendezés villamos rezgések erősítésének önműködő szabályozására. Standard Villamossági R. T. Újpest. A bejelentés napja 1932. évi április hó 23-ika. A! találmány oly berendezés, amely vil­lamos rezgések erősítésére, illetve véte­lére való készülékeknél a villamos rezgé­sek erősítését önműködőiéig szabályozza. 5 Az erősítés önműködő szabályozásával azt a célt kívánják elérni, hogy az erősí­tés foka a beérkező rezgések erősségével fordított arányban változzék olyképpen, hogy a készülék kivezetési kapcsain füg-10 getlenül a beérkező rezgések erősségétől, állandó nagyságú energia álljon rendel­kezésre. A találmány szerint ez.t a feladatot aké­pen oldjuk meg, hogy az erősítő, illetve 15 vevő áramkör oly pontját, melynek egyenáramú feszültségét a beérkező rez­gések erőssége változtatja, parázslólámpa közbeiktatásával a szabályozandó kisülési cső egyik elektródájával] kötjük] össze. A 20 közbeiktatott parázslólámpa állandó ér­tékkel csökkenti ama pont feszültségét, amelyben a feszültségét szabályozni kí­vánjuk. Ily módon az említett pontban, vagyis a parázslólámpa mögött fekvő 25 pontban, tehát a szabályozandó kisülési eső elektródáján lényegesen nagyobb szá­zalékos feszültségváltozás következik be, mint a parázslólámpa előtt fekvő pont­ban, amint azt a következőkben részlete-30 sen ismertetjük. A találmány szerinti berendezés néhány példaképpen felvett kiviteli alakját rádió­vevő készülékeknél való alkalmazás ese­tén a következőkben a mellékelt rajzok 35 kapcsán ismertetjük!. | A rajzon a találmány lényegének meg­értéséhez nem szükséges részleteket (mint például a fűtőáramkört, az alacsonyfrek­venciájú erősítő részt, stb.) elhagytuk. Az •40 1. ábrában feltüntetett berendezésnél az (1) antennával felfogott villamos rezgések a (2) csatoló kondenzátoron át egyrészt a (3) önindukcióból, (4) forgó kondenzátor­ból és (5) blokkondenzátorból álló rezgő körre ós másrészt közvetlenül a magas- 45. frekvenciájú (6) erősítő kisülési cső rá­csára jutnak. Az erősített rezgések a (7) primer tekercsből, (8) önindukcióból ós (9) kapacitásból álló rezgőkörön át aj (10) anódegyenirányítóként működő kisülési 50-cső rácsára kerülnek. Az anód egyenirá­nyító a működéshez szükséges negatív í'ácselőfeszültséget a (11) ellenállás men­tén fellépő feszültségtől kapja. A (12) kon­denzátort a váltakozó áramok levezetése 55 végett rendezzük el. A (13, 15) kondenzá­torokból és (14) fojtó tekercsből álló szű­rőkör a magasfrekvenciájú áramokat az alacsonyfrekvenciájú erősítőtől zárja el, hogy a (16) ellenállás kapcsain csak ala- 60 csonyfrekvenciájú feszültségváltozási le­gyen. Ez a feszültségváltozás a (18) kon­denzátoron át a rajzon fel nem tüntetett alacsonyfrekivenciájú! erősítőbe jut. A (10) detektorcső árama a (20) ellenálláson is 65 átfolyik. A (17) kondenzátor az alacsony­frekvenciájú áramokat vezeti le. A (20) ellenállás baloldali szorítója a (C) ponton, a (19) parázslólámpán, az (A) ponton és (21) ellenálláson át az anódtelep negatív i(y sarkával áll összeköttetésben; A (19) pa­rázslólámpa és (21) ellenállás közös (A) pontja a (3) tekercsen át a (6)! magasfrek­venciájú kisülési cső előfeszültségét adja. A. (6) kisülési cső katódája a (22) fe- 75 szültségelosztó (B) pontjához csatlakozik. A (23) kondenzátor a váltakozó áramokat vezeti le. A következőkben az önműködő fe­szültségszabályozás módjának ismerteié- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom