108770. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kétütemű komresszorral dolgozó motorok dugattyúinak hűtésére

Megjelent 1934. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1087 70. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Berendezés kétütemű, kompresszorral dolgozó motorok dugattyúinak hűtésére. Siemens & Halske A. G. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1932. évi október hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi október hó 21-ike. Belső elégésű erőgépeknél a teljesítmény növelésével a dugattyúk fenekének hőterhelése is növekszik, úgy, hogy a dugattyúk e részeit, különösen kétütemű mo-5 toroknál, külön hűteni kall. E célra való hűtőberendezések ismeretesek, elgázosítóval dolgozó Oly kétütemű motorokhoz, amelyeknél a forgattyúszekrényt öblítik. Az ilyen motorok teljesítménye nem fokozható, mert 10 e motoroknál a inunk aeil egy egyben hűtőközeg is és hűtés közben a dugattyú fenekéből annyi meleget vesz fel, hogy ily felhevített állapotban kedvező töltésfokokat elérni nem lehet. A gázkeverék e felmele-15 gedése annál nagyobb, minél hatásosabb a dugattyúfenék hűtése. Levegőnek a forgattyúházon való átvezetése azzal a hátránnyal jár, hogy a kenőolaj oxidálódik, ami viszont az olaj-20 iszap képződését segíti elő. Ez az iszap pedig tudvalevően hajlamos arra, hogy az olajvezetékeket és a szivattyút eltömje. A találmány ezeket a hátrányokat azzal küszöböli ki, hogy a kompresszor levegő-25 jét részben a forgattyútokkal szemben elzárt dugattyútéren át, részben közvetlenül vezetjük a hengerbe. A találmány szerinti szerkezet néhány példakénti kiviteli alakját a rajzok mutat-30 ják. Az 1. és 2. ábrákban orralakúan kiképezett fenékkel ellátott dugattyú és megfelelő hengertest hosszmetszete látható, míg a többi ábra ívelt dugattyúfenékkel kiképezett szer-35 kezeteket mutatnak. Az 1. ábra szerinti megoldásnál az (1) hengerbe a hűtő- és öblítő levegő (2) csatornán áramlik be és a (3) csatornán áramlik ki. A dugattyún átáramló levegő a 40 (4) kerülőn át jut a dugattyú fölé. Az (5) dugattyúban a levegőt bevezető (6) nyílás és a levegőt abból kivezető (7) nyílás van, míg a dugattyú e terét a forgattyúszekrénnyel szemben (8) fal zárja le. Az 1. ábrában feltüntetett dugattyúállás mellett 45 a (2) beáramló csatorna a (6) és (7) dugattyúnyílásokon át közlekedik a (4) kerülővel és a henger belső terével. A dugattyú ilyen állása mellett a levegő átáramlik a dugattyún és a hengeren és a 50 (3) furaton át távozik. Azokon a helyeken, amelyeket az 1. ábrában vonalkáztunk, gázok maradnak vissza a henger belsejében. A maradékgázok főként közvetlenül a dugattyú feneke fölött és a hengernek orr- 55-alakúan kiképezett felső sarkában maradnak meg. A dugattyú feneke főleg belülről hűl, míg a dugattyú fölött a forró maradékgázok a felülről való hűtést megakadályozzák. Ha az (5) dugattyú elérte 60 a 2. ábrában feltüntetett alsó holtponti helyzetét, akkor a levegő számára szabad a közvetlen út a hengertér belsejébe. A levegő a berajzolt nyilak irányában áramlik és pedig közvetlenül a dugattyú fe- 65-neke fölött és a dugattyú orra mellett és a dugattyú fölött lévő gázmaradékokat a (3) furaton át kifújja. A dugattyúból tehát nemcsak belülről, hanem kívülről is meleget vonunk el. A 70 3. és 4. ábrákban az azonos alkatrészeket ugyanazon hivatkozási számokkal jelöltük, mint az 1. és 2. ábrákban. Ennél a megoldásnál a (3) kipuffogó nyílás nem ugyanazon az oldalon fekszik, mint a (2) szívó- 75 nyílás, hanem a két furat egymással szemben derékszög alatt el van tolva. A (10) csatornán át közvetlenül a henger belsejébe áramló levegő a maradékgázokat a (3) furaton át kiöblíti. Eközben a levegő 80