108757. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltéses elektromos kisütőcső

Megjelent 1934. évi március hó 223-én. _ MAGYAR KIRÁLYI JHggfl| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108757. SZÁM. — VII li. OSZTÁLY. Gáztöltéses elektromos kisütőcső. N. V. Philips* Gioeilampenfabriekeii cég' Eindhoven. A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 10-ike. Holland elsőbbsége 1932. évi junius hó 30-ika. [ Eddig az volt a vélemény, hogy két vagy több, negatív áramfeszültségkarakte­risztikájú gázkisülési pályát párhuzamos kapcsolásban csakis impedancia közbeikta-5 tásával lehet üzemben tartani, azaz mind­egyik áramágba egy-egy kisülési pályával sorba impedanciát iktattak be. Csak így vált lehetővé, hogy a pályákban kisülés egyidejűleg helyes időben menjen végbe. 10 Azt találtuk, hogy gáztöltéses kisütőcső­ben levő két vagy több kisülési pályának párhuzamos üzeme külön impedanciának mindegyik áramágba való bekapcsolása nél­kül, tehát közvetlenül elektromosan össze-Il5 kötött anódákkal sikeresen lehetséges, ha a kisülési pályáknak közös izzókat ódájuk van. Azt is megállapítottuk, hogy párhuza­mos üzem még akkor is lehetséges, ha az anódák és az izzókatóda közötti kisü-20 lési pályák teljes hosszukon el vannak különítve, azaz hosszuk nagyobb vagy ki­sebb részén nem esnek egybe. Ez lehetővé teszi azt, hogy az izzókatódát a csőben centrálisán rendezzük el és az anódákat 25 az izzókatóda más-más oldalán helyezzük el. Ha a cső pl. két anódát tartalmaz, ezeket az izzókatóda ellentétes oldalain azo­nos vagy közel azonos távolságban ren­dezhetjük el. Ezen elektródaelrendezés kö-30 vetkezménye, hogy az elektromos kisülés és ennélfogva a kisüléskor fellépő fényjelensé­gek az egész kisütőcsőre egyszerű módon oszolhatnak el. Ez önként értetődően úgy is elérhető volna, hogy az izzókatódát és 35 csakis egy anódát a kisütőcsőnek egy-egy végén helyeznők el. Ekkor azonban az elektródák közötti távolság kétszer ak­kora lesz, mint a találmányunk szerinti el­rendezés esetében, úgy, hogy ámbár a ki-10 sülési jelenségeknek a kisütőcsőben való azonos eloszlását érnők el, ez mégis jóval nagyobb gyújtási és üzemi feszültség árán, tehát jóval kedvezőtlenebb módon tör­ténnék. Gáztöltésen e szabadalmunkban nemcsak 45 egy vagy több gázból, hanem egy vagy több gőzből vagy gáz és gőz keverékéből való töltést is értünk. Találmányunkat részletesebben a rajz kapcsán fogjuk elmagyarázni, mely talál- 50 mányunk foganatosítási példájának vázlatát mutatja. A rajzon ábrázolt, fény kisugárzására alkalmas elektromos kisütőcsőnek üvegből való (1) falán belül három elektróda, még 55 pedig a (2) izzókatóda és két (3, 4) anóda van. A katóda csavaralakban tekeredő, elektronokat erősen emittáló anyaggal bo­rított huzal, míg az anódákat gyűrűalakú fémlemezek alkotják. Az izzókatóda és a 60 (2) anóda (5) támasztóhuzalokra van erő­sítve, melyeket (6) szigetelőcsövecskék vesz­nek körül. Az (5) támasztóhuzalok a (7) lapításba vannak olvasztva és ebben az árambevezetőhuzalokkal vannak összekötve. 65 A (2) izzókatóda a kisütőcsőben centráli­sán van elrendezve és az anódák az izzó­katóda más-más oldálán vannak elren­dezve. A (3) anóda ugyanis a kisütőcső felső végén van, míg a (4) anóda a kisütő- 70 cső alsó végén a (7) lapítás közelében van elhelyezve. A két anóda (8) és (9) árambevezetőhuzala impedancia közbeikta­tása nélkül van egymással összekötve, úgy hogy a két (3) és (4) anóda a (2) izzó- 75 lcatódához képest párhuzamosan van kap­csolva. Nyilvánvaló, hogy az anódák áram­bevezetőhuzalai közötti összeköttetést nem­csak a kisütőcső belsejében vagy az aljzat­ban, hanem ezeken kívül is létesíthetjük. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom