108752. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőcső

— 2 — megtámasztása ebben az esetben, más pon­ton történik, hosszának megváltozásakor nem görbül el. Találmányunkat még részletesebben a 5 rajz kapcsán fogjuk elmagyarázni, mely a találmányunk szerinti kisütőcső foganatosí­tási példájának vázlatát mutatja. Az . 1. ábra a találmányunk szerinti kisütő­cső előlnézetét mutatja, melyen az anóda 10 mellső részét elhagytuk és a lapítás egy részét a rajta levő szigetelő csövecskével metszetben ábrázoltuk. A 2. ábra a kisütőcső oldalnézete. Az ábrázolt kisütőcső (1) üvegburáján 15 belül három elektróda van és ezek a (3) tányércsövecskén lévő (2) lapításra van­nak erősítve. Az elektródák a (6) izzó­katóda, az (5) rács és a (4) anóda. A (4) anóda derékszögű négyszög kereszt-20 metszetű fémszekrény, melyét a (7) és (8) támasztóhuzalok hordanak és ez a két tá­masztóhuzal a (2) lapításba van be­olvasztva. A (7) támasztóhuzal a lapításon átvezetett (9) árambevezető huzallal van 25 összekötve. Az (5) rács a (10) és (11) támasztó­huzalok köré csavarvonal alakjában teker­cselt fémhuzal. A (10) és (11) támasztó­huzalok felső vége (12) rudacska útján 30 U-alakú (13) üvegrúddal van összekötve, mely (14) támasztórudacskák segélyével az anódához van erősítve (2. ábra). A (10) és (11) rácstámasztóhuzalok alsó vége egy­egy (15) és (16) üvegcsövecskébe van be-35 csúsztatva, mely üvegcsövecskék a (2) lapí­tás felső oldalához vannak forrasztva. E csövecskék belső átmérője a rács támasztó­huzalainak átmérőjénél nagyobb, úgy, hogy ezek a huzalok az üvegcsövecskékkel ke-40 rületüknek csak egy részén érintkeznek. A rácsnak (17)-tel jelzett árambevezető hu­zala a (2) lapításon és a (16) üvegcsövecs­kón van átvezetve és a kisütőcső belsejé­ben a (16) csövecskén kívül (18) sávhoz 45 van forrasztva, mely viszont a (11) támasz­tóhuzallal van összekötve. Az árambevezető huzal természetesen más módon is erősít­hető a rácstámasztóhuzalhoz. így pl. az árambevezetőhuzal közvetlenül forraszt-50 ható a rácstámasztóhuzalhoz. A (18) sáv vége füllel vagy horgocskával is el lehet látva, amelybe az áramvezetőhuzalt fek­tetjük, mire a fület, illetve horgocskát ösz­szeszorítjuk. A (17) árambevezető huzal-55 nak a rácstámasztóhuzalhoz a (16) szige­telőcsövecskén kívül való erősítése azzal az előnnyel jár, hogy az összeköttetés egy­szerű módon állítható elő. A (17) áram­bevezetőhuzal ekkor a lapítás előállításánál ebbe beolvasztható és a (16) szigetelő- 60 csövecske a lapításra egyidejűleg erősít­hető. Ha ezután a rácstámasztóhuzalokat a (16) szigetelőcsövecskékbe bedugjuk, a (11) rácstámasztóhuzal és a (17) áram­bevezetőhuzal egymással egyszerű módon 65 köthető össze. Lehetséges azonban oly ki­vitel is, amelynél az árambevezetőhuzalt a rácstámasztóhuzal végével kötjük össze. Amint a rajzon látható, a cső M-alakú izzókatódát tartalmaz, mely a lapításba be- 70 olvasztott (19) támasztóhuzalokhoz van erő­sítve. Az M-alakú katóda csúcsait (20) ru­gók hordják, melyek a (13) üvegrúdra vannak erősítve. A (15) és (16) szigetelőcsövecskék belső 75 átmérője és a rácstámasztóhuzalok átmé­rője közötti különbség folytán a hőátvitel ezen támasztóhuzalokról a szigetelőcsövecs­kékre és a lapításra jóval kisebb, mint azon esetben, ha a rácstámasztóhuzalokat a la- SQ pításba közvetlenül olvasztjuk be. A lapítás anyaga ennélfogva üzem közben alacsony hőmérsékleten marad, minekfolytán szige­telő tulajdonságait jobban tartja meg, úgy. hogy az anódtámasztóhuzalok és a rács­támasztóhuzalok között folyó elvezetési áram erőssége a maximálisan megengedett határ alatt marad. A (17) árambevezetőhuzal keresztmet­szete kisebb, mint a (11) rácstámasztóhuzal 9c keresztmetszete, úgy, hogy az árambeve­zetőhuzalról a (16) szigetelőcsövecskére való hőátvitel szintén alacsony értékű. Ha ezen hőátvitelt teljesen elkerülni kívánjuk, a rácsárambevezetőhuzalát a lapítás helyett 9* a tányércsövecskén át vezethetjük ki. Amint a rajzon látható, a rácstámasztó­huzalok oly keresztmetszetűek, hogy a szi­getelőcsövecskékbe nem szorulnak be. A rácstámasztóhuzalok végei ennekfolytán K hosszirányukban kissé eltolódhatnak. Ez előnyös, ha a rácstámasztóhuzalok a ki­sütőcső üzeme folyamán magas hőmérsék­letet vesznek fel, minekfolytán hosszuk nö­vekszik. Azzal, hogy a huzalok lefelé kissé i< elcsúszhatnak, elkerüljük azt a veszélyt, hogy a rácstámasztóhuzalok elgörbülhet-' nek. Lehetséges azonban olyan kivitel is, amelynél a rácstámasztóhuzalok alsó vége 1: . a szigetelőcsövecskékbe beszorul és mely­nél ennek ellenére megtartjuk azt az előnyt, hogy e végek és a csövecskék között a hő­átvitel rossz. Ezen célból a rácstámasztó­huzalok vége pl. lelapítható. A lelapított 1 végek szélessége ez ecetben a szigetelő­csövecskék belső átmérőjével egyenlővé te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom