108737. lajstromszámú szabadalom • Elektromos világítócső izzó elektródákkal és kettős fallal

Megjelent 1934. évi március lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108737. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Elektromos világítócső izzó elektródákkal és kettős fallal. Patent Treuhaiitl Gesellscliaft für elektrische Glühlampen m. b. H. cég" Berlin. A bejelentés napja 1932. évi november hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi december hó 17-ike. Elektromos világítócsöveket, amelyek­nél aránylag nehezen elgözöltethető fé­mek, mint pl. tallium, magnézium, cink, kadmium, kalcium, cézium, rubidium, 5 nátrium vagy kálium gőzeiben kisülést akarunk létesíteni, hőveszteségek meg­akadályozására és a fémgőzök így elő­idézett kondenzálódásának elhárítására sokszor légmentesen második tartályba 10 zárnak. Az ilyen csövek tehát kettős falúak. Az efajta csövek előállítása kö­rülményes és nehéz, amihez még az is hozzájárul, hogy az ilyen csövek azokon a helyeken, ahol az izzó elektródák áram-15 bevezetődrótjai a belső tartályba vannak forrasztva, könnyen megrepednek. E nehézségeket úgy háríthatjuk el, hogy — mint ez kettős falú világítócsövek esetén magában véve ismeretes — a eső • 20 nek az izzó elektródákat tartalmazó belső terét annak külső terével kapilláris csa­tornák vagy hasítékok útján közlekedő kapcsolatba hozzuk és azonkívül a csőben egészen meghatározott nyomásviszonyok 25 fenntartásáról gndoskodunk. A találmány értelmében a csőnek mindkét terét több milliméter nyomású nemesgáztöltés tölti ki és a cső belső tere higanynál nehezeb­ben elgözöltethető fémet tartalmaz, mely­iO nek gőznyomása a cső üzemekor legfeljebb 1 milliméter, sőt célszerűen az 1 millimé­ter törtrésze. Az ilyen csőnél az üzemben keletkező fémgőz a két térnek gázmentes tömítése nélkül is a cső belsejében és ez-S5 zel a fénygerjesztéshez való kisülési pá­lyán biztosan megmarad, mert a nemes gáz túlnyomása a kisebb mennyiségben jelenlévő fémgőzatómoknak a cső két te­rének kapilláris összekötőcsatornáin vagy összekötőhasítékadn való diffúzióját mesz- 40 szemenően elnyomja. A szükséges kapil­lá r is 'összekötőcsat ornák at s okf élekép en állíthatjuk elő, pl. igen kényelmesen úgy, hogy az izzóelektródáknak a belső térbe lépő áramvezetődrótjai mentén rést ha- 45 gyünk meg. Az ily módon kiképezett cső­nek üzemi állapotában csupán az ala­csony nyomáson lévő fémgőznek a belső térben előállított jellegzetes fénye mutat­kozik, mivel a fémgőzkisülés, mint ismere- 50 tes, a belső térben szintén jelenlévő, sok­kal nagyobb nyomás alatt álló nemes gáz gerjesztését elnyomja. A fémgőzkisü­lés a cső egész élettartama alatt is ugyan­az marad, mivel egyrészt a belső tér fém- 55 készletének oly módon való csökkenését, hogy a külső térbe fémgőz diffundál át és abban kondenzálódik, egyrészt a kapil­láris összekötőcsatornák hatása és más­részt a nemes gáz túlnyomása megakadá- 60 lyozza. Ezenkívül a találmány szerint ki­képezett cső, mivel a belső esőrészen be­forrasztási helyek nincsenek, kevésbé hajlik törésre és azonkívül könnyen is ál­lítható elő, mivel a külső és a belső tér 65. együtt szivattyúzható ki és tölthető meg nemes gázzal, miután előzőleg a belső térbe a kívánt elgőzöltethető fémet be­vittük. Ismeretesek ugyan már elektromos ki- 70. sülési lámpák, amelyeknél nemes gázzal töltött üvegedény belsejében második üvegedény van, amely a külső üveg­edénnyel közlekedik és amelynél a belső edényen belül fémgőzt fejlesztünk és síi- 75 tünk ki. Emellett azonban a belső térben

Next

/
Oldalképek
Tartalom