108722. lajstromszámú szabadalom • Készülék géppuskák dobtárának vagy töltényhevederének megtöltésére

9—13. ábrák a tolórúdnak és egyss szerelékeinek különböző helyzetei, a tolórúdra merőleges metszetben. A 14. ábra a fogantyú függélyes metszete 5 a fogantyúszár síkjában. A 15. ábra a fogantyú baloldali nézete és szárának harántmetszete. A 16'. ábra a készülék mellső részének és a rászerelt dobtárnak oldalnézete, egyes al-10 katrészek elhagyásával. A 17. ábra a dobforgató szervek oldalnézete. A 18. ábra ugyanazok felülnézete. A 19. ábra a 17. és 18. ábrákhoz tartozó 15 részletrajz (metszet a 17. ábra XIX—XIX. vonala szerint). A 20. és 21. ábrák a dobrögzítő kilincsek nézetei két különböző helyzetben. A 22. ábra. a töltőhevederhez való második .20 foganatosítás! alak egy részének végnézete a tüsketartó felől és részben metszete, egyes részek elhagyásával. 23. ábra a 22. ábrához tartozó oldalnézet és részben hosszmetszet. 25 Az első fogan atosítási alaknál az (1) töltényvonó (3. ábra) a (2) tölténytartályban tárolt töltények közül a legalsót (2. ábra) tengelye irányában a (3) nyíláson át a tölténytartályból kihúzza és a (4) dobtárnak 80

(16. ábra) (5) csatornájába behúzza, ennek legalsó részén (1. ábra). Az (5) csatornába behúzott töltényt a (6) tölténynyomó oldalirányban az (5) csatornába beljebb nyomja (11. ábra), úgyhogy a töltények 35 végül a (VIII) nyíl irányában (1. ábra) a dobtár nem ábrázolt forgórészébe jutnak. Minthogy ugyanezen az (5) csatornán át töltjük a géppuskát is, — amikor majd a (7) lemezrugó hatása alatt leszorított (8) 40 töltényterelő az egyes töltényeket lefelé a géppuskába tereli — azért a dobtár töltésekor a (8) terelőt az (5) csatornából ideiglenesen el kell távolítanunk, amit pl. a dobtár (9) bevágásán át fölfelé a (8) tere-45 lőhöz szoruló csavarral végezhetünk. Az (1) töltény vonó mozgatását (3. ábra) a (10) foganytúval működtetett (11) tolórúddal végezzük (4. ábra). A töltényvonó a (11) tolórúd mellső végére erősített (12) 50 tokból (3. ábra) a (13) nyomórugó hatása, alatt, a (14) ütköző pecekkel határolt darabon kiáll, még pedig a töltés kezdetén, vagyis a (11) tolórúd hátsó helyzetében, az (x) vonalnál (2. ábra), közvetlenül a. töl-55 tényhüvely pereme mögött. A (2) tölténytartály alsó részének nyúlványában ágyazott (15) csap körül elfordítható és a (16) nyomórugó hatása alatt álló (17) retesz felső karja rendszerint a kihúzandó töltény pályájába és ugyanekkor alsó karja 60 a (11) tolórúdon rögzített (18) mellső fordító agy pályájába nyúlik. Ha a'töltény-tartályban van töltény, akkor ez kihúzáskor a (16) rugó ellenében lenyomja a (17) retesz felső karját, amikor 65 is a retesz alsó karja kiemelkedik a (IS) agy útjából, úgyhogy a (11) tolórudat teljesen előretolhatjuk. Ha ellenben nincs töltény a (2) tartályban, vagy pedig, ha az (1) töltény vonó vagy ennek (13) rugója el- 70 törött, úgyhogy a töltényvonó nem tud töltényt kihúzni, akkor nincs ami a (17") retesz felső karját lenyomja s így a retesz alsó karjába beleakad a (18) agy, minek következtében a (11) tolórudat nem lehet 75 tovább előretolni. A töltési folyamat tehát; ilyenkor megakad és ürestöltés nem áll elő. Az eddig ismert készülékeknél azonban, amint a bevezetésben már említettük, a töltényvonó sérülése esetén ürestöltés 80 történt. Amikor a (17) retesz alsó karja megakasztja a (11.) tolórúd előrehaladását, akkor az (1) töltény-nyomó éle ,az (y) vonalnál áll. A (11) tolórudat (4. ábra) a (19) alapié- 85 mezhez rögzített (20) állványban forgatha-1 óan ágyazott, csőszerű (21) mellső forgatytyű ágyazza, melynek hátsó végére a (22) csappal a (23) hátsó forgattyút erősítjük; a (21, 23) forgattyúk ekként csak együtte- 90 sen fordulhatnak el a (20) állványban. A tolórúd hátsó végére a (24) hátsó fordító agyat, mellső végére pedig a már említett (12) töltényvonótokot erősítjük. A tolórúdhoz rögzített (18) mellső fordító- 95 agy és a (12) tok között a (6) tölténynyomót forgathatóan ágyazzuk a tolórúdon. A (20) állvány alsó része a közös (25) nyomórugótól kifelé szorított, (26, 27) csapokat ágyazza. Ezek külső vége 100 felváltva a (21) mellső és a (23) hátsó forgattyú (28), illetve (29) bevágásaiba hatolhat (4., illetve 6. ábra); ez a két nyílás ugyanis nem esik egy vonalba. A (11) tolórúd, hátsó és mellső helyzetében, a ráérő- 105 sített alkatrészekkel együtt hosszmozgásán kívül középvonala körül el is fordulhat. Az elfordulás két határhelyzetét pl. az 5. és 7. ábrák tüntetik fel. Amikor töltésénél a (11) tolórúdat az (V) nyíl irányá- 110 ban (4. ábra) előretoljuk, az előretolás vége felé a (24) agy (30) orra a (23) hátsó forgattyú (28) bevágásába hatol és abból kinyomja a (26) csapot, mely eddig a (23) hátsó forgattyút és ezzel együtt, sa (22) 115 csap révén, a (21) mellső forgattyút is az 5. ábra szerinti helyzetben forgás ellen rögzítette. Ekkor tehát, a most elfordítható -