108720. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékok hűtésére, melegítésre és kimérésére

dött szénsav gáz nyomása a folyadékot a (g) és (j) csövön át felnyomja a felső (b) edénybe mindaddig, míg a (j) cső alsó vége szabaddá nem válik, amikor a gáz a (j) 5 csövön át a két edényben eloszlik és így az alsó edény túlnyomása megszűnik és a felnyomott folyadék a (g) csövön át visszafolyik az alsó edénybe. Az alsó (a) edény még egy (k) csappal, 10 vagy biztosítószeleppel is el van látva, amely a gáz kivezetésére használható, kinyitása esetén az alsó tartályból a nyomást kibocsáthatjuk, miáltal a felső tartályból annyi folyadékot ereszthetünk le, ameny-15 nyire szükségünk van. A gáz, illetve gőz kivezetésére szolgáló csap és ,a folyadék kinyomására szolgáló csap egy közös testet is alkothat, amelynek két, vagy több bekötő és egy kifolyó ága 20 van. Az egyik bekötő ág az edénybe, a másik a gáztérből kijövő testbe, vagy csőbe, a többi pedig a felső edénybe, vagy a vele összekötött tartályokba torkol. Ez esetben egy csap kifolyó ágán távozhatik a gáz, 25 illetve gőz és egyszeri elfordítással úgy zárható el, hogy a csap két furata ezáltal a folyadék kinyomására szolgáló cső és a kifolyó eső hossztengelyébe esik, úgyhogy ugyanazzal a művelettel, amellyel a gázt :80 elzárjuk, illetve nyomást idézünk elő, nyomjuk ki a folyadékot is. A gáz, illetve gőz kivezető útjának megnyitásával ugyanakkor elzárjuk a kinyomandó folyadék útját. 35 A felső (b) edény a fenéktől, illetve gázteréből kivezető (1) csővel van ellátva, amelynek vége a szabadba torkol. Ezen cső a felső edényben levő gáz kivezetésére ós a folyadék leeresztésénél levegő bevezet é-40 sére szolgál. Ezen cső mellőzhető az esetben, ha felső edény nyitott, vagy pedig nyitható szeleppel van ellátva. Az alsó tartánybian lévő (g) és ;(j) csövek, valamint a felső tartányban levő (j) és (1) 45 csövek, egy esőre kombinálva is készíthetők, mely esetben csak az elágazásokat kell összekötni. Ezen készülék működése a következő: Használatbavétel előtt az (a) és (b) edé-50 nyeket a (c) állványba helyezzük és az alsó (a) edény (g) cső kiágazását a felső (b) edény (g1

) cső kiágazásával, továbbá az alsó (a) edény (j) cső kiágazását a felső (b) edény (j) cső kiágazásával összekötjük. A 55 lehűtendő, illetve kimérendő folyadékot és a (d) szárazjeget az (a) edénybe helyezzük az (e) fedélszerkezetet lezárjuk. A (h) csapot úgy állítjuk, hogy két furata az összekötő cső hossztengelyébe essék. Az alsó (a) edényben levő (d) szárazjég- 60 ,ből szénsavgáz fejlődik, amely a folyadékot a (g) és (j) csöveken át felnyomja a felső (b) edénybe mindaddig, míg a (j) cső alsó vége szabaddá nem válik. Ekkor a nyomás megszűnik s a felnyomott folya- 65 dék visszafolyik az alsó edénybe és a folyamat megismétlődik. Ha ki akarunk mérni folyadékot az (i) kifolyófejen át, úgy a (h) csapot átállítjuk és így a folyadék az alsó, vagy felső edény- 70 bői a (g) csövön át és a (h) csapon át kifolyik. A szénsavgáz az alsó edényből a (j) csövön át feltódul a felső edénybe is és mindkettőt megtölti, ami szemlélhető. A folya- 75 dék eirkulálása által a jég az egész menynyiséget lehűti, azonban a csövek befagyását kizárja. Ha az alsó edényből az egész folyadékot fel akarjuk nyomatni, úgy a (j) csövet el- 80 zárjuk és így a nyomás azon át nem távozhat, miálít'al a folyadékot a (g) csövön át teljesen felnyomja, így a jég szárazon marad, a keletkezett szénsavgáz pedig a (g) nyomócsövön a felső (b) tartályba nyomul 85 és a folyadékon áttörve azt lehűti és telíti és a folyadék bugyborékolása által a forrás látszatát kelti. A 2. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a (d) szárazjeget nem a folyadékba, hanem 90 az (a) edény felső zárófedelébe, vagy a két edény közé helyezett (o) tartányba helyezzük, melyben a szárazjég teljesen szárazon maradhat. A szárazjeget azonban bármilyen betétben is elhelyezhetjük, mely- 95 nek rostélya magasabban fekszik, mint a felszíne. Ez esetben a gázképződés lassúbb és így a szárazjég élettartama nagyobb. Ha a szárazjeget szigetelt betétben, vagy thermosban helyezzük be, úgy a szárazjég 100 élettartamát még lényegesebben meghoszszabbíthatjuk. A készülék működése ugyanaz, mint az 1. ábrái készüléknél, azonban itt a felső (b) edény fedelén is alkalmazható egy szelep, vagy a felső (b) 105 edény akár nyitva is tartható és így az 1. ábrán feltüntetett (1) kivezető eső feleslegessé válik. Ügy a 2. ábrán feltüntetett, mint a 3. ábrán feltüntetett készülék használható szá- no razjég mellőzésével meleg folyadékok kimérésére is. Ezen esetben az alsó (a) edényt (p) lángzó, vagy elektromos árammal hevítjük, amikor is abban gőz keletkezik és az így keletkezett gőz nyomása működteti 115 a készüléket, ugyanúgy mint a szénsav nyomása, A gőzlképződéishez szükséges vízmennyiséget a két cső automatikusan sza-