108720. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékok hűtésére, melegítésre és kimérésére

Megjelent 1934. évi március hó 1-én. _ MAGYAR KIRÁLYí SZABADALMI BIRÖSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108 7 20. SZÁM. — XVIII/d. OSZTÁLY. Készülék folyadékok hűtésére, melegítésére és kimérésére. Gottlieb Konzervgyár cég Budapest mint Waldmann Dénes kereskedő budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja 1932. évi julius hó 27-ike. A találmány készülék folyadékok hűté-i sére, melegítésére és kimérésére, mely az eddigiektől abban tér el, hogy a készülék­ben a folyadék tetszésszerint cirkuláltat-5 ható és így keverhető, azonkívül a hideg folyadék kimérésénél, szárazjég haszná­lata esetén, a hűtéshez és kiméréshez hasz­nált szárazjég fogyasztása az eddigi készü­lékekhez mérten nagyban csökkenthető. A 10 készülékben a szénsavgáz és a folyadék ál­landó cirkulálása érdekes szemlélhető fo­lyamat, ami a figyelmet és érdeklődést fel­kelti és így a kimérésnél reklámként szol­gál. 15 Az eddig forgalomban levő készülékek csak hideg hűtött folyadék kimérésére vol­tak alkalmasak és így azok beszerzése, il­letve kihasználása nem volt gazdaságos, mivel ezt pl. télen nem lehetett használni. 20 Ezzel szemben a találmány tárgyát képező készülék használható meleg folyadék ki­mérésére is (pl. tea, kávé, grock stb.) ami­kor természetesen a készülékben száraz­jeget nem használunk, hanem a készülék 25 alsó tartályát tetszésszerinti módon hevít­jük. A csatolt rajzon a találmányt alkotó ki­mérő készülék példaképen felvett fogana tosítási alakjában van feltüntetve. Az 30 1. ábrán egy állványra szerelt, hideg fo­lyadék kimérésére szolgáló készülék ebi­ről nézve. A 2. ábrán a készülék egy kiviteli .alakja függélyes hosszmetszetben szárazjég alkal-35 mazásával. A 3. ábrán meleg folyadék kimérésére való készülék elölnézetben van feltüntetve. A készülék két főrészből áll és pedig az alsó (a) és a felső (b) edényből, amelyek 40 egymással csövekkel vannak összekötve. Az 1. ábrán feltüntetett készüléknél az (a) és (b) edények fejükkel egymással szemközt fordított helyzetben vannak a (c) állványra helyezve. Az alsó (a) edény a hűtendő és kimérendő folyadék, valamint 45 a(d) szárazjég befogadására szolgál. Úgy a felső (b) mint az alsó (a) edények (e) fe­déllel vannak ellátva, amelyek az (f) csa­varos kengyellel zárhatók. Az alsó (a) edény egy (g) csővel van fel- 50> szerelve, amely közvetlen az edény feneké­től nyúlik fel a fedélszerkezeten át a felső (b) edény fedőszerkezetébe. A két edény közötti részen, az összekötő (g1 ) csőrész tet­szésszerinti helyen egy háromfuratú (h) 55 csappal van ellátva, amelynek két furata a (g1 ) cső hossztengelyébe esik ós a két cső­részt köti össze, harmadik furata erre me­rőleges és a (h) csap (i) kifolyófejéhez ve­zet, miáltal az (a, b) edények egymással 60 összeköthetők, vagy pedig az (i) kifolyófej az alsó, felső, vagy mindkét edénnyel egy­szerre köthető össze. Ezen összekötő cső­szerkezet a két edénynek összekötésére, illetve a folyadéknak fel-levezetésére és 65 kimérésére szolgál. Az alsó (a) edény a fenéktől magasabban működő (j) csővel is el van látva, amely ugyancsak ,a fedőszerkezeten át a felső (b) edénybe torkol és ott a felfordított edény 70 fenekéhez közel ér véget. Ezen cső arra szolgál, hogy az alsó (a) edény gázterét a felső (b) edény gázterével kösse össze. Ezen cső alsó, az (a) edényben levő vége oly ma­gasra hozandó, amennyi folyadékot kíván- 75 nak állandósítani az alsó edényben. Ha a folyadék az alsó edényben emelkedik, an­nak szintje a (j) cső végét elzárja és így az alsó és felső edény gáztere egymással összekötve nincsen, az alsó edényben fejlő- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom