108649. lajstromszámú szabadalom • Elektromos akkumulátor és telep

— 3 — sorozatot, pl. a pozitív sorozatot felső részével lefelé forgatjuk és burkot illesztünk mindegyik lemezre. A két lemezsorozatot,, még pédig mindegyiket a lapokkal együtt, 5 most egyesítjük, úgy, hogy mindegyik lapnak két-két szomszédos lemezét a másik sorozat egy lemeze választja el egymástól. A lemezeket azután a tartályba helyezzük. 0 Az akkumulátornak két tokja van, még pedig a külső (30) acéltok a szerkezet mechanikai összetartására és a belső (31) ólomtok, mely az elektrolit befogadására tömítően záró tartályt alkot. 5 Az ólomtokot aránylag vékony ólomlemezből készítjük), melyet valamely forina, mint pl. fatömb körül derékszögben csővé hajlítunk. A lapnak szomszédos éleit azután egymásra karimázzuk, úgy, 10 hogy a két karima laposan fekszik egymásra és a tok oldaláról kifelé nyúlik. Egy vékony ólomosíkot helyezünk ezután minden egyes karima szögletébe, még pedig úgy, hogy lappal feküdjék a karimára és 5 a tok oldalára. Azután f orr asztóp álcát mozgatunk a csíkok! és a karima külső oldala mentén, mellyel a karimák éleit és a csíkokat egymáshoz forrasztjuk. Hasonló módszert alkalmazunk az, ólomi0 tok (32) fenekének az oldalfalakhoz való erősítésére is. Evégett a (32) fenék köröskörül a (38) peremmel van ellátva. A feneket ezután az, oldalfalakat alkotó derékszögű csőbe illesztjük és az ólomból álló 5 (34) csíkból készült szalagot a fenék mindegyik szélének belső és külső oldalára helyezzük, azután forrasztópákát ez élek mentén mozgatva, azokat összeforrasztjuk. Az találtuk, hogy az említett csíkok 0 alkalmazásával jobb kapcsolatot nyerünk, mint ezek nélkül, mert ekkor a szélek inkább a külső oldalon forradnak össze, mint aa érintkező felületükön, amelyen az érintkezést létesíteni kívánjuk. 5 A lemezeket ezután az ólomtokba helyezzük. Ez állapotban a lemezek ugyan szorosak, de nem tömítően illenek a tokba. Ha mindennek ellenére azokat elektro-0 mosan formáltuk, azok tömítően illenek a tokba (amely ekkor a kiilső acéltokba van zárva), úgy, hogy a tartály oldalai által tartott egészet alkot. Mindegyik gyüjtősin tetejére derék-5 sz ögű lapos (40) gumit ömít ölem ez van helyezve, melynek a (19) csavarorsók és a (23) nyúlvány számára lyukai, továbbá a szintén gumiból való (41) és (42) karmantyúi vannak, amelyek a (19) csavarorsókat, illetve a (23) nyúlványt veszik 60 körül. Ezek egyrészt tömítők és másrészt aj gyüjtősint az ólomtartály fedelétől elszigetelik. A (43) ólomfedőt hasonló módon képezzük ki, mint a tartály alját, azzal a különbséggel, hogy a (41) és (42) 6& karmantyúk számára lyukakkal van ellátva. A fedőt helyzetében az éle körül kiképezett (44) perean rögzíti, mely a fedőt az oldalfalak szélén fogja meg a (45) csíkok között és a felső élre van forrasztva. 70 Az ólomtartályt szigetelő betétek közbeiktatása után az acéltartályba helyezzük!. A szigetelő betétek impregnált (35) és (36) keménypapírlapokból állhatnak, melyeket alul és aj (37) és (38) lapokból, amelyeiket 75-az odalak körül helyezünk el. A keményfából készült belső (46) fedő az ólomfedőre van helyezve, hogy ez utóbbit megvédje és a belső nyomás ellen megóvja. A (46) fedő s (19) csavarorsók 80' és a (23) nyúlványok, valamint a (41) és (42) karmantyúk számára lyukakkal, aa ólomtartály élei befogadására és a csíkok számára pedig bemélyedésekkel van ellátva. 85 Az ólomtartályt a külső acéltartályhoz a szögkereisztmetszetű bronz, (47) tartórúd rögzíti a (48) szegecsek segítségével és a (49) csavarok segítségével a (46) fafedőhöz. 90 A külső (50) fafedő az acéltartály felső széléről nyúlik ki és a (19) csavar orsók, valamint az utóbbiaknál nagyobb átmérőjű (23) nyúlványok számára lyukakkal vatí ellátva. Mindegyik (19) csavarorsó 95 az (51) gumialátétlemezzel, az; (52) sárgaréz, alátétlemezzel, az elektromos csatlakozás számára, az, (53) füllel ési a külső összeköttetés, valamint a telepen belüli csatlakozások számára az (54) csavar- 100 anyával van ellátva, Az (54) csavaranyáknak az a rendeltetésük, hogy a csatlakoztató füleik és az (51) és (52) alátétlemezek alatt azi (50) fedőt helyzetében rögzítsék és a (40) tömítés és az ólom- 105. fedél között tömítő csatlakozást biztosítsák. Valamennyi szellőztetőcső a furatos (60) toldatból áll, mely az egyik végén zárt. E toldatoknak a (61) elágazó csövei 110 vannak, amelyek oldalt nyúlnak ki és ellenkező oldalukon hasonló, a szomszédos cellához erősített (60) toldattal közlekednek. A (60) toldatok külső és belső átmérői olyanok, hogy az (50) fedő lyukába 115. és a csőszerű szellőző (23) nyúlvány felső végére illenek,. A gumiból való (62) tömítőkarmantyú az (50) fedő lyukába van he-