108630. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés karburálható vagy éghető keverékek előállítására, erre a célra csak kevéssé alkalmas vagy teljesen alkalmatlan olajokból

— 8 — gőzöknek visszaszerzésére, melyeket egyébként a levegő magával ragadhatna. A (4) szeparátoroszlop alsó részét a (13) kémlő edénnyel kötjük össze, mely a (14) 5 kondenzátorral és a (15) edénnyel közlekedik, melyben a szónhidrogénes gőzöktől elkülönített termékeket fogjuk fel. A (9) szívócsőből elágazó (16) cső hozza létre a (15) edényben azt a vákuumot, mely a 0 (14) kondenzátorban kondenzált folyadékokat a (15) edénybe szívja. A kondenzátorokat hűtő és a tányér-oszlop hőmérsékletét szabályozó víz a kezelt termékekkel szemben áramlik, még pedig .5 a (12) kondenzátorból a (17) csövön át az (5) kondenzátorba, miután előbb sorban áthaladt a (7) edény köpenyén, majd a (14) kondenzátoron. A víz az (5) kondenzátorból pl. mintegy 40—60 C° liőmérsék>0 leten távozik s a (17') csövön át a (2) oszlop (18) köpenyébe jut, melyből azt a (19, 20) csapoknál üríthetjük ki. E csapok kezelésével szabályozhatjuk a víz hőmérsékletét a (IS) köpenyben. »5 A fentebb példaképen megemlített kátrányolaj kezelése esetén a következőképen járhatunk el: Az olajat az (1) kazánba töltjük ós utóbbit bármely alkalmas módon fokoza-S0 tosan 40—50 C°-ra fűtjük fel, majd működésbe hozzuk a (10) szivattyút. Az olaj csakhamar különválik a vízgőztől, mely a (2) oszlop tetején távozik, azután a (4) oszlopban kondenzálódik, ahonnan a víz 15 a (15) edénybe folyik. Miután a vákuumot a lehető legnagyobbra növeltük (pl. egészen 1/100 atmoszféráig), a kazán tartalmát fokozatosan és egyenletesen 60—80 C°-ra hevítjük, t0 mire az illó anyagok és könnyű olajok gőzei eltávoznak. A (2) oszlopot övező víz hőmérsékletét pl. 10 fokkal a kazán hőmérséklete alatt tartjuk, úgyhogy az elszabadult gőzök részben kondenzálódnak. Í5 A (2) oszlopban vannak a (21) tányérok, a gőzöket átbocsátó egy-egy (22) haranggal és egy-egy (23) túlfolyatóval. Számbavehető visszafolyás azonban nincs, mert a (21) tányérokon nyugvó folyadékrétege>0 ket átjáró újabb gőzök a folyadék párolgását elősegítik, eloszlólag hatnak és folytonosan újabb gőzmennyiségeket ragadnak magukkal. E benső érintkezés és folyton megújuló tovaragadás folytán, >5 ami a desztillálás hőmérsékletéhez igen közelfekvő hőmérsékleten megy végbe, a folyadék lassankint megszabadul éghető alkatrészeitől. A (2) oszlop tetejéhez érkező gőzök a (3) vezetéken át a (4) oszlop felső részébe 60 jutnak, melyben a gőzáram sebességcsökkenése folytán a legnehezebb alkatrészek kondenzálódva különválnak. A kondenzátum, mely ezeknek a káros hatású alkatrészeknek (fenolok, kénvegyületek, stb.) 65 nagyobb részét magával viszi, a perforált (24) tárcsákon át lecsurog, ami lehetővé teszi a könnyebb alkatrészeknek — melyeket egyébként a nehezebbek magukkal ragadnának —, hogy különválva a gőzáram- 70 hoz csatlakozzanak. A (4) oszlop aljára érkezett folyadék a (13) kémlőedényen át a (14) kondenzátorba, majd a (15) edénybe jut. A (25) cső a (13) kémlőedényből a (2) oszlop fenekéhez vezeti vissza azokat a 75 hasznos termékeket, melyek esetleg a (13) kémlőedénybe kerültek. A gőzök a (4) oszlop felső részéből az (5) kondenzátorba jutnak, mely előnyösen a lencsealakú (26) kamrát tartalmazza, 80 melyben a gőzáram sebessége ismét hirtelen csökken. A (26) kamra után a nagyfelületű (27) csőnyaláb következik. Az (5) kondenzátorból a (6) csövön át kifolyó folyadék a (7) edénybe kerül, melyben 85 megszabadul a berendezés csatlakozóhelyein esetleg behatolt levegőtől, ezután pedig a (8) gyűjtőtartályba jut. Időközben az (1) kazánban kezelt anyagot 80—100 C° hőmérsékletre hevítettük, 90 hogy a közép- és nehéz olajok eltávozzanak. A fent ismertetett folyamatok megismétlődnek és újabb folyadékmennyiségek csatlakoznak a (8) gyűjtőtartályban már meglevő folyadékhoz. Ezek vonzó- 95 dása folytán, valamint a káros arányban jelenvolt tisztátlanságok eltávolítása következtében a kapott folyadék alkatrészei homogén keveréket alkotnak, mely robbanó motorokhoz kiváló égési anyag, 100 égőkhöz pedig elsőrendű tüzelőanyag. Ebben a folyadékban a kiindulási anyag teljes szénhidrogénmennyiségének 80— 90%-a van meg. A tisztátlanságok egyrészét teljesen, másrészét pedig oly mér- 105 tékben távolítottuk el, hogy többé nincs káros hatásuk. A tisztátlanságok részben a (15) edényben (víz, kén, fénolok, stb.) vannak, részben pedig a kazánban maradtak (paraffin, szurkok, stb.) no A desztillálás első és második fázisából eredő termékeket természetesen szükség esetén külön-külön is összegyűjthetjük, sőt a desztillálást még nagyobb számú fázisra is oszthatjuk, ha módunkban áll 115 mindegyiknél a nyomás- és hőmérsékleti