108630. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés karburálható vagy éghető keverékek előállítására, erre a célra csak kevéssé alkalmas vagy teljesen alkalmatlan olajokból

31eg-.jelent 1984. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI S^B® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108630. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés karburáiható vagy éghető keverékek előállítására, erre a célra csak kevéssé alkalmas vagy teljesen alkalmatlan olajokból. Haeck Áugruste vegyész Mariakérke-Ostende (Belgium) és Spiltoir Jean gyáros Bruxelles. A bejelentés napja 1932. évi december 2-ika. Belgiumi elsőbbsége 1931. évi december hó 7-ike. A találmány célja hidrogénezés vagy krakkolás nélkül homogén és állandó mi­nőségű égési vagy tüzelőanyagok előállí­tása csak kevéssé vagy egyáltalán nem 5 karburáiható vagy éghető olajokból, pl. kátrány-, pala-, nyersolajból, növényi ola­jokból, stb., különösen motorok és égők táplálására. A találmány Haeck Auguste bizonyos 0 megfigyelésein alapszik, melyek lehetővé tették annak felismerését, hogy egyrészt az olajok hasznos éghető alakatrészei kö­zött vonzódás, másrészt utóbbiak és az égésre káros anyagok között ellenhatás 5 áll fenn. A káros anyagok közül különö­sen a paraffinok, naftalinok és fenolok, a kreozotvegyületek, antracén, kén, szurkok említhetők az ásványi olajokkal kapcso­latban és a savas vagy korrozív anyagok 0 a növényi olajoknál. Ezt a vonzódást, illetve ellenhatást felhasználhatjuk a hasznos alkatrészek elkülönítésére olyan körülmények között, melyek azok meg­óvására különösen alkalmasak, nevezete-5 sen anélkül, hogy nagy nyomásokat és ma­gas hőmérsékleteket alkalmaznánk. Ezt az elkülönítést oly módon hajthatjuk végre, hogy a termék homogénné válik, ami tel­jesen kizárja a termék alaktrészeinek 0 ídőelőtti disszociálódását vagy desztillá­lását, amikor azt égőkben vagy motorok­ban alkalmazzuk. A frakcionáló desztillálással vagykrak­kolással dolgozó szokásos eljárások esetén 5 arra törekszenek, hogy az éghető termé­keket meghatározott jellegű különböző csoportokra különítsék el. Ebből a célból nagy nyomásokat és magas hőmérséklete­ket kell alkalmazni, melyeknek erélyes hatása a szénhidrogének egymás iránti természetes vonzódását leküzdi és önké­nyes osztályozást végez, de nem biztosítja a káros alkatrészek kiküszöbölését. Ezen­kívül az ismert eljárások alkalmazható­sága bizonyos ásványi olajokra korlátozó- 45 dik, amiből viszont az előállítható tüzelő és égési anyagok mennyiségének korlátolt volta következik. Ezekkel az eljárásokkal ellentétben a találmány szerinti eljárásnál arról van szó, hogy az olajok éghető al- 50 katrészeit ne elkülönített frakciókban, ha­nem együttesen vonjuk ki, amikor is erre a célra felhasználjuk ezeknek az alkatré­szeknek kölcsönös vonzódását, de kizá­runk minden erőszakos hatást, mely azok 55 összetételét megváltoztathatná. Ekkor azt a meglepő eredményt érjük el, hogy ily­módon a kezelt olajok szénhidrogénéit csaknem teljes mennyiségben, olyan ho­mogén égési vagy tüzelőanyagkeverék 60 alakjában termeljük ki, hogy azok rob­banó és égési motorokban közvetlenül fel­használhatók. Ebben a termékben a ká­ros anyagok százalékos mennyisége olyan kicsiny, hogy a termék minőségének nem 65 árt. A találmány szerint a kezelendő olajat mérsékelt hőfokon, vákuumban vagy igen csökkentett nyomáson desztilláljuk, a le­desztillált gőzök egy részét kondenzáljuk, 70 a többi gőzöket pedig a kondenzált termé­kekkel benső érintkezésben áramoltatjuk, a desztillálási hőmérséklethez közelfekvő hőmérsékleten. Ilyen körülmények közt

Next

/
Oldalképek
Tartalom