108629. lajstromszámú szabadalom • Billentőszerkezet

zet, általában, minden lehetséges tárgyra alkalmazható, amely összehajtható. A találmányt csupán példaképpen szemléltetjük asztallal, pl. játékasztalkával kapeso-5 latban. Ugyanígy alkalmazható azonban étkezésre használt asztaloknál vagy más asztaloknál, padoknál, podgyászáilvánvoknál, ágyaknál és sok más tárgynál. A rajzon példaképpen ábrázolt, fogana-10 tosítási alaknál az (1) asztallap a tartó felület, amelyet — ismert módon — a (2) keret vesz körül. Az (1) asztallap alsó részén, két átellenes oldalon, pl. a (3) helyen, a (4) és (5) harántszervek vagy ösz-15 szekötőrészek csuklókkal vagy más módon vannak csuklósan megerősítve. A (4) harántszerven (6) és (7) lábak és az (5) harántszerven a (8) és (9) lábak vannak megerősítve, miáltal közös tengely körül forgatható két lábpár keletkezik. A 2. ábra mutatja, hogy a két lábpár, a bútor összehajtásánál, egymás felé mozog. Ezért a példakénti, foganatosítási alaknál a (7) és (6) lábak, kevéssé befelé, el vannak 25 tolva, miáltal az asztal összehajtott állapotában a (8) és (9) lábak között vannak. Azonban minden további nélkül láthatjuk, hogy az átellenes lábak másképpen, pl. egymással váltakozva is el lehetnek 30 rendezve. A (11) vonórúd egyik vége, pl. a (10) csapos összeköttetés útján, lenghetően van a (6) lábbal összekötve. Ugyanígy van a (13) vonórúd, a (12) csapos összeköttetés 35 útján, a másik pár láb átellenes (8) lábával összekötve. A hátralévő két láb közül a (7) láb a (15) vonórúddal, a (14) csapos összekötés és a (9) láb a (17) vonórúddal, a (16) csapos összekötés útján van össze-40 kötve. Mint már megjegyeztük, a (6) és (7) lábak az egyik párhoz és a (8) és (9) lábak a másik párhoz tartoznak. A következők ben a (6) és (8) lábakat egyrészt és a (7) 45 és (9) lábakat, másrészt a két pár egymással szemben fekvő lábaknak nevezzük. Az (1) asztallap alsó oldalának körülbelül a középen és az asztal lábai között a (18) vezetősín van, amely az asztallapon 50 pl. a (19) csavarok útján van megerősítve és a lábak billenő mozgásának irányához szögben, az ábrázolt példaképpeni, foganatosítási alaknál derékszögben van elrendezve. A (18) sínnek lefelé nyúló (20) toldata van, melyben egy pár hosszirányú, egymással egy vonalba eső (21) és (22) hasíték van. E két hasíték belső végei, körülbelül a vezelőszerv közepén, egymástól bizonyos távolságban végződnek. A (23) tolóka. a (24) csapot tartja, G amely a (21) hasítékon (3. és 4. ábra) keresztülnyúlik, miáltal a (23) tolóka a liasiték hosszirányában szabadon eltolható. A (23) tolókának lefelé irányuló szélén az oldalsó (25) perem van, amelyen a (11) és 6 (13) vonórudak végei, a (26) csap útján, csuklósan \-annak megerősítve. Az imént leírt, példakénti, foganatosítási alak szerint tehát minden egyes vonórúdrendszer csúcspontját tolóka képezi, 7 amely helytálló sínben vagy más vezetékben csúszhat és amelyen a két vonórúd belső vége csuklósan van megerősítve. Lehetséges, természetesen, az is, hogy a vonórúdnak végei közvetlenül vezetődnek 7 valamilyen alkalmas, csúszó vezetékben. Emellett a vonórúdnak vagy csupán az egyik vége vezetődhetik ily vezetékben, míg az egyik vonórúd vége közvetlenül a másik vonórúd végéhez van erősítve, vagy & pedig a vonórúdrendszer mindkét vége, amelyek pl. gömbcsuklószerüen lehetnek egymással összekötve, együttesen vezetődik közvetlenül, tehát tolóka közbeiktatása nélkül, valamilyen alkalmas veze- 8í tékben. Alkalmas eszközökről is gondoskodtunk a lábaknak szélső helyzetükben való, oldható rögzítésére. Az ábrázolt, példakénti, foganatosítási alaknál (2. és 4. ábra) a 9( (27) tolókát tartó (28) csap a vezetőszerv (20) peremének átellenes oldalán kis darabbal kinyúlik és a lemezrugószerű (31) csappanószerv megerősítőszerkezete. A (31) esappanószerv, rendesen, simán fekszik 9; fel a (20) perem oldalfalára. A második ^32) csap szintén a (31) rugón és a (22) hasítékon van keresztülvezetve, miáltal a lemezrugórész nem fordulhat el, azonban a (20) perem oldalfalán, a (27) tolókával 1( együtt, hosszirányban eltolódhat. A (31) lemezrugó egyik vége a (33) nyílással van ellátva. Amint továbbá a 4. ábrából kitűnik, a (23) tolókának a (21) hasítékon keresztülnyúló (24) csapjának a IC (20) perem átellenes oldalán a (34) kiszélesítése van, miáltal a (24) csap a (21) hasítékban van megtartva. A (24) csapnak továbbá a (34) megvastagításon túlnyúló, lekeskonyített vége van, amely a (33) nyílással együtt a lemezrugóban záró- H csap gyanánt működik, amikor a tolóka legbelsőbb helyzetében van, amelyben a (24) csap a (22) hasíték belső végére fekszik fel. Ebben a helyzetben a lábak fel vannak állítva és ily módon helyzetükben 11 oldhatóan vannak rögzítve. A (31) lemez rugónak a (33) nyílás melletti végén (35)