108627. lajstromszámú szabadalom • Hüvelytöltény

— 2 — a hüvely belsejében. A gyutacs szúrólángja folytán a gyutacs előtt levő lőpor raeggyúllad és ezt a közben keletkező gáz nyomása a lövedékkel együtt a csőbe 5 hajtja. A töltésnek a gyújtási hely mögötti része fokozatosan utánaég és a nyomást a megengedett maximális értéken tartja. Minthogy a töltésnek csak a gyújtási hely előtti része gyullad meg gyorsan 10 és áthatóan, a legnagyobb nyomás mielőbbi elérésére az eddiginél nagyobb erejű lőport használhatunk; még kisebb lőpormennyiségek azonnali meggyújtására a gyújtási helyet egészen a lövedék körze-15 tébe vihetjük előre. Ily módon pl. a szokásos hüvelytöltényhossz betartása mellett, a hüvelyátmérő növelésével sokkal több lőport is égethetünk el, mint eddig, mert egyrészt a gáz legnagyobb nyomásának 20 túllépését — mint említettük — megakadályozzuk, másrészt a závárzatelmozdulás ugyanakkora marad, mert a hüvelytöltény hosszát nem változtattuk meg. A lövedék haladása folytán mindinkább 25 nagyobbodó égési tér növekedését a gyúj -tási hely mögötti töltésrészeknek az elégésben egymás után fokozatosan résztvevő tömege egyenlíti ki. A lövedék kezdősebességót és ezzel együtt átütő erejét is 30 ennélfogva a maximális értéken tartott gáznyomás jelentékenyen megnöveli. A találmány szerinti hüvelytölténynél a lövedék torkolati energiája és ezzel átütő ereje sokkal nagyobb ugyanakkora maximális 35 nyomás mellett, mint eddig. A lőportömeg, eltekintve a kezdeti meggyújtástól, a helyén ég el és azt nem kell előreröpíteni. A hüvelytöltények eddigi minimális hosszát előnyös módon még tovább is meg-40 rövidíthetjük és a lőportöltés nagyságát a hüvelyátmérő növelésével megtarthatjuk, sőt fokozhatjuk is. A találmánynak megfelelő gáznyomásgörbe menetét az 1. ábrán teljes vonallal tüntettük fel. Amint 45 látható, a gáznyomás az (a) ponttól (lövedék a cső elején) a (b) pontig (lövedék a cső torkolatánál) gyakorlatilag úgyszólván állandó, úgy hogy a lövedéket a esőben állandó gyorsulás hajtja előre. 50 A mellékeit rajz a találmány szerinti hüvelytöltény két foganatosítási alakját példaképpen tünteti fel. Az 1. ábra az említett nyomásgörbéket szemlélteti. A 55 2. ábra az első foganatosítási alak hosszmetszete, a hüvely fenekébe helyezett gyutaccsal. A 3. ábra a második foganatosítási alak hosszmetszete, a lövedék fenekének körzetébe helyezett gyutaccsal. 6< Az első foganatosítási alaknál az (1) hüvely fenekébe ismert módon behelyezett (2) gyutacs (2. ábra) a (3) furatok révén a (4) cső belsejével áll összeköttetésben. A (4) cső a hüvely belsejében végződik és 6! ez a vége a gyújtási hely. A (4) cső továbbá az (5) lövedék felé nyitott és lőporral van tele, mely a (2) gyutacs elsütésénél a gyújtást először a töltésnek a (4) cső torkolata és az (5) lövedék közötti (A) 71 részére viszi át. A most keletkező gáznyomás az (5) lövedéket .a már égő (A) töltéssel együtt a (6) nyíl irányában mozgásba hozza; az égés ezalatt a töltés többi (B) részében a (7) nyíl irányában terjed 71 tova. A második foganatosítási alaknál a (9) töltényhüvely fenekébe (2. ábra) a (9) gyutacscsövet sajtoljuk be, mely a lövedék fenekének körzetében végződve, ott a gyuj- 8( tási helyet alkotja és a rácsavart (10) üllőt hordja; a (10) üllőbe helyezzük a (11) gyutacsot. A (12) furatok a gyutacsot összekötik: a töltés (A) részével. A (9) gyutacscsőben még <a (13 gyúszeget ágyazzuk, 81 melyet a töltény fenekénél külső levegő (nedvesség) elleni védelmíil a szintén besajtolt (14) tárcsával légzáróan fedünk le. A tüzelés akként történik, hogy a (14) tárcsát a lőfegyver gyúszege benyomja és 91 ezzel a hüvelytöltény (13) gyiiszegét a (6) nyíl irányában meglöki, mire a (11) gyutacs elsül. Ekkor először a töltés (A) része gyullad meg, majd a további folyamatok ugyanúgy játszódnak le, mint az első fo- 9; ganatosítási alaknál. Szerkezeti és működési határaik között a találmány jellemzői is szabadon változtathatók anélkül, hogy ezáltal maga a találmány is megváltoznék. 11 így pl. a (4) csövet (2. ábra) a hüvely fenekébe besajtolhatjuk vagy más módon erősíthetjük meg ott; a (4) csőnek továbbá a (9) gyutacscsőhöz hasonlóan (3. ábra) a töltényhüvely belsejében ikari.máj.a lehet. 11 A (10) üllőt csavarmenetek helyett pl. sajtolással erősíthetjük a (9) gyutacscsőre. A (14) tárcsa teljesen elhagyható vagy tömítőgyűrűvel helyettesíthető. A (B) töltés nagyobb erejű lőpor leket, mint az (A) 1 töltés és fordítva; keveredésük megakadályozására választó réteget helyezhetünk közéjük. A találmány szerinti hüvelytöltényt