108608. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves víz és saválló szilárd anyaggal vízmentessé és savállóvá tett habarcskeverékből álló alakdarabok készítésére

Megjelent 1934. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JragraK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS IO86O8. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás szerves víz és saválló szilárd anyaggal vízmentessé és savállóvá tett habarcskeverékből álló alakdarabok készítésére. Grausz László magántisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1932. évi november hó 29-ike. A találmány mindenféle habarcskeve­rékből készült olyan alaktestek készíté­sére vonatkozik, melyben a szervetlen anyagváz pórusai falfelületének leg-5 alább is túlnyomó részét szilárd, szerves víz- és saválló anyagréteg borítja. A találmány keretében „habareskeve­rék"-en minden olyan szervetlen kötő­anyagot tartalmazó keveréket értünk, 0 mely elkészítése után tíz napon belül többé-kevésbbé likacsos masszává szilár­dul. Ezek a habarcskeverókek a szokásos töltőanyagokat, mint kavics, homok, sa­lak, faliszt stb., továbbá különleges ada-5 lék oka t. míint festékeket,' szervas ; vagy szervetlen rostokat, stb. tartalmazhatnak. Szerves, víz- és saválló anyagokként nemcsak a szokásos! vízmentesítő anya­gok;, mint bitumen, szurok stb., hanem 10 természetes gyanták, mint kolofonium, gyantakeverékek, mint tengerészenyv, va­lamint műgyanták, mint bakelit, rezolit stb. jönnek tekintetbe. A leírás keretében „szervetlen anyag-15 váz"-on azt a többé-kevésbbé likacsos tes­tet értjük,, mely a fent körülírt habarcs­keverékekből a lekötés és kiszáradás folytán képződik. Hidraulikus kötőanyagú tárgyak szer-10 ves anyaggal való tömítésére már aján­lották a kész munkadarabnak, pl. szu­rokkal a fatelítő iparban használatos Riitgers-, vagy Rüping-eljárás szerint, való telítését. Ezi az eljárás körülményes 5 és költséges és csak korlátolt méretű tárgyak tömítését teszi lehetővé. A találmány szerint lényegesen egy­szerűbben és olcsóbban úgy létesítünk hidraulikus kötőanyagú tömített mun­kadarabokat, hogy valamely magában 40 véve ismeretes habarcskeverékhez külön­leges adalékként aránylag durván aprí­tott szerves tömítőanyagot is keverünk, a keverékből szokott módon] létesítjük az alaktestet s ezt a lekötés után a szerves 45 anyag olvadáspontja fölé hevítjük. A hevítéskor megolvadó szerves anyag — valószínűleg kapilláris hatások foly­tán — benyomul a szervetlen anyyagváz pórusaiba, úgy, hogy a munkadarab le- 50 hűléis után víz- és savállónak bizonyul. Foganatosítási példa: 1. 0.5 m3 kavics, 0.5 m3 homok, 0.08 m3 3—4 mm szemcsenagyságú 50—75° olva­dáspontú szurokdara és 300 kg portland- 55 cement keverékéből magában vévei is­mert módon betonkeveréket készítünk és ebből betoncsöveket formálunk. Hét nap után a száraz, még likacsos betoncsövet, célszereűn forgatás közben lassan 150— 60 2000 -ra, hevítjük s a hevítést beszüntet­jük, haj a csőből már nem izzadnak !ki szurokcseppecskék. A lehűlés után a cső nemcsak vízállónak, hanem 5%-os sósavval szemben is teljesen ellenállónak 65 bizonyul. A cső szilárdsági értékeit a fel­hevítés nem módosítja. Hasonló módon nemcsak csömöszölt vagy öntött, hanem sajtolt alaktesteket is létesíthetünk* 70 A találmány szerinti eljárással olyan nagy munkadarabokat, mint pl. készü­lékeket vagy készülékrészeket is létesít­hetünk, melyeket telítőkazánban nem le­hetne elhelyezni, vagy melyeket I egyéb 75 körülmények folytán a helyszínen kell létesíteni. A kész száraz munkadarab

Next

/
Oldalképek
Tartalom