108603. lajstromszámú szabadalom • Csavarsajtó

válik egyenlővé; ezután a borda a sajtolt lepénydarabot előre továbbítja. Az ismeretes szerkezeteknél a csavaralakú sajtolóbordák felületének egy része sa.j-5 tol, egy további része pedig továbbit, mimellett az anyag előretolása a lepény kisajtolási fokától függ. A sajtolási nyomáshoz szükséges ellenállás valamennyi sajtoló alkatrésznél 10 abból a súrlódásból származik, amely az anyag és a szűrőfal között áll elő. Ez a súrlódás nemcsak az anyagmineműségéíö] és a gép állapotától, hanem a sebességtől, tehát a tengely percenkénti for-15 dul-atszámától is függ. Ezért a távolságot két csavaralakú borda között nagyra 'ken megszabni. Ezenfelül a kisajtolt an.> agot abban a pillanatban kell továbbítani, amidőn a saj tolócsavarral ki-20 lejtett nyomás nagyobb lett annál az ellenállásnál, amely az anyag és a sajtó megfelelő részei között a mozgással szemben előáll, az anyag továbbításának ^elur az uralkodó legnagyobb nyomáson 25 kell történnie. Megjegyzendő még, hogy a kibocsájtó rész nagyságát szabályozó kúp helyzete csak az utolso sajtoló fokozat nyomását befolyásolja. Ezek a meggondolások az alanti követ-30 keztetésekre vezetnek: A sajtolóbordák közötti terek nincsenek teljesen megtöltve sem a hozzávezetési oldalon, sem a sajtoló oldalon, aminek eredményekép az első sajtolö-35 borda (adott esetben a második is, stb.) minden egyes körülfordulásánál a lepénynek csak kis darabja sajtolódik ki; továbbá valamely sajtolóborda előtt és mögött üres tér marad, amelybe a kisaj-40 tolt folyadék befolyhat, úgy hogy a szűrőnyílásokhoz vezetett folyadék állandóan szennyeződik. Az ismeretes szerkezetekkel ezért csak olyan anyagok sajtolhatok ki, amelyek-45 nefc a súrlódása a szűrőfalakon jelentékeny. Ha az ismeretes csavarsajtókon olyan anyagokat akarnánk kisajtolni, amelyeknek súrlódása aránylag csekély, ak-50 kor a csavaralakú sajtolóbordák közötti távolságot igen nagyra kellene választani ós az ilyen gép célszerűtlenül nagy és drága voina. Az ismert csavarsajtóknak ezeket az .55 említett hátrányait és visszásságait a találmány kiküszöböli. A találmány szerint ugyanis a csavaros bordák metsző felületei egymáshoz képest a sajtolótengely forgási irányával ellentétes irányban eltoltan kezdődnek, a sajtoló anyag 60 kibocsájtó oldalán pedig a sajtolt anyagnak egy támasztéka van, célszerűen szabályozható egy vagy több nyílással. A •sajtolónyomást itt az egyes csavaralaku bordák ivésalakú elülső részei fejtik kl, 65 mimeUett az anyag mozgását a támaszték gátolja. Ez a gép az ismert, itt számbajövő, bármely rendszerű géptől lényegileg abban különbözik, hogy sajtolás a forgási tengelyre merőleges ellen- 70 állással szemben, aránylag kis íven történik és hogy ezután a továbbítás folyik le. Emellett ezen a kis íven történő sajtolás után nyomban egy második, azután egy harmadik következik, s. i. t. 75 A sajtolószakasz mindig megelőzi a továbbítószakaszt és mind a sajtolási, mind a továbbítást ugyanaz az eszköz, nevezetesen a borda létesíti. A támaszték egy, a tengellyel egyiittforgó fémgyűrű 80 lehet szabályozható nyílással, vagy anélkül. A nyílás átbocsájtóképessége olykép szabályozható, hogy a gyűrű előtt egy második, a forgás irányában állítható, (nyílással felszerelt fémgyűrűt, vagy egy 85 állítható kúpot rendezünk el. A csavaralakú bordáknak a sajtolási végző késalakú részei ékalakúak lehetnek, úgy hogy a bordák körülforgásakor egyrészt a folyadékot és vagy gázt 90 az anyagból ki, a bordák külső kerülete felé és tovább a sajtó szűrőfalán át, másrészt, a tengely szűrőnyílásokkal felszerelt szelencéjéhez sajtolják. Hogy az egymásra következő csavar- 95 alakú bordák közötti terek teljesen megteljenek, a találmány szerint a bordák egyik oldalán az emelkedési szög kisebb, mint a másikon. Az emelkedési szög a bordák hátsó oldalán lehet na- 100 gyobb, mint ugyanezen bordáknak a sajtoló oldalán és a sajtoló oldal emelkedési szöge egyenlő lehet a közvetlenül rákövetkező borda hátsó oldalának emelkedési szögével. A találmány szerint 105 továbbá a csavaralakú bordák egymáshoz képest különféle emelkedési szögűek és vagy vastagságúak is lehetnek. Minthogy a lepény az egyes bordák hátsó részére húzásszerű hatást fejt ki, 110 üreg, illetve nyílás keletkezik, amelyet a megelőző bordával odavitt anyagnak kell kitöltenie. Ezért a találmány szerint az első borda messzebbre nyúlik, mint a tenásodik borda, ez pedig messzebbre, 115 mint a harmadik s. i. t.