108600. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagok hidrogénezésére
kombinált alkalmazása, pl. 100 rósz vasra 1 rósz magnéziumklorid és 3 rósz nikkelklorid keveréke. Különösen meglepő volt, hogy ezen sók 5 valamelyikének jelenlétében a Fe + HsO = FeO + Hs reakció nemcsak teljesen végbemegy, hanem még a keletkezett FeO is, a 2 FeO + H,0 = Fe,0, + 11, 10 egyenletnek megío'.előeu felhasználódik további hidrogéníejleszuásre. Pl. MgCU jelenlétében, adott mennyiségű vasból közel háromszor annyi hidrogén keletkezik, mint az eddig alkalmay.ott reakciógyorsí-15 tokkal, noha sokkal kisebb mennyiség szükséges belőle. Míg pl. a bevezetésben említett anyagokból, pl. rézből, cinkből vagy cinkoxidból a vas súly-ára számított, legalább 30—15%-nyi mennyiség jelen-20 léte szükséges, hogy kellő gyorsaságú reakciót érjünk el, addig MgCh-ből 0.5—5% elégséges. Megjegyzendő, hogy nem szükséges tiszta sókat használni, hanem ugyanígy 25 használhatók savanyú kémhatású sót tartalmazó sóoldatok is. Jól felhasználhatóknak bizonyultak pl. a káliumfeldolgozóipar magnéziumkloridtartalmú maradéklúgjai. 30 Kiviteli példák: 1. példa. 10 súlyrész 350°-nál magasabb forráspontú kőolajlepárlási maradékot 3.5 rész finoman elosztott vassal ás 2 rész 3%-os magnéziumkloridoldattal keverünk 35 és a keveréket nyomástálló, kb. 450°-on tartott reakciós edénybe (autoklávba) szivattyúzzuk. A reakció terméke olyan olaj, amelyből 40 rész 180°-on forr, további 35 rész 300°-ig megy át. A 300° C-nál maga-40 sabb forráspontú olaj kenőolajjá dolgozható fel vagy újból hidrogénezhető. Ennél, a reakciónál a vasnak 95%-a alakult át ferri vasvegyületté. 2. példa. 10 rész nyers benzolt, ami-45 lyet pl. a benzolt,isztításban a mosoólaj lepárlásánál kapunk, 3 rész finoman elosztott vassal és 2 rész 3%-os MgCL-oldattal együtt folytonos üzemben beszivatytyúzunk a hidrogénezőberendezésbe, mely-50 ben 450°-ra hevítjük. A kapott termék 25%-kal több 150°-nál alacsonyabb forráspontú benzolfrakciót tartalmaz, mint az 1. példa esetében és egyszerű lepárlással motorbenzollá dolgozható fel. 55 3. példa. 10 rész erősen íenoltartalmú, 200c -nál magasabb forráspontú barnaszénkátrányt 6 rész finoman elosztott vassal és 3 rész 6%-os nátriuniborátoldattal, mely utóbbi ezenfelül kb. 1% ammónium- • kloridot tartalmaz, a hidrogén,ezőberende- 6 zéshen kb. 480°-on kezelünk. A kapott termék 22%-a 150°-ig, kb. 35%-a 220°-ig forr. A savanyú olajok mennyisége 30%-ról 8%-ra csökkent. 4. példa. 100 rész falisztet 80 rósz vas- 6 í;al és 40 rész hígított káliumipari maradéklúggal, amelyet egy literenként 14 g KCil-t, 50 g MgSO*-et, 350 g Mg01s -t és 12 g XaOl-t tartalmazó oldatnak oly mértékben való felhígításával állítottunk elő, 7 hogy annak MgCVtartalma 2%-ra csökkent, a hidrogénezőberendezésben kb. 410°-on hidrogénezünk. 100 rész száraz falisztre számítva kb. 50 rész olajat kapunk. 5. példa. 10 rész bitumentartalmú sze- 7 net 10 rósz vassal keverve tinómra őrölünk s azután 5 rész nehéz benzollal, amilyet pl. szénnek kokszkemencében való lepárlásánál melléktermékként kapunk és 5 rész 3%-os MgCU-ohlattal keverve a 8 440°-ra hevített bidrogénezőedénybe ennek egyik oldalán beszivattyúzunk és a másik oldalon ismét elvezetünk. A tiszta szén 60%-a oly olajjá alakul át, amely 70°-nál kezd forrni és amelyből 75% 8 360°-ig megy át. Az eljárás mindenkor folytonos, a vegyszerek keverékét a fűtött reakcióedénybe az egyik oldalon beszivattyúzzuk és miután a reakció az autoklávban uralkodó 9 magas hőmérsékleten és igen nagy (kb. 100 és 500 iatm. között mozgó) nyomás mellett végbement, a másik oldalon elvezetjük. A példákból kitűnik, hogy savanyú, 9 illetve savat lehasító sók jelenléte a hidrogénező hatást az eddig elért eredményekhez képest lényegesen fokozza. A szén, illetve széntartalmú anyagok elosztószeréül különösképen alkalmasak 1 az alacsonyan forró olajok, mint a nehéz benzol, könnyű olaj stb. Azonban eredményesen helyettesíthetők ezek magával a sóoldattal is, úgy, hogy pl. a szén és vas finomra őrölt keverékét oly mennyiségű, 1 kevés niagnéziumikloriddal kevert kalciumkloridoldatban szuszpendáltatjuk, hogy az előálló pép még szivattyúzható. E munkamód mellett még jobb hidrogénező hatás érhető el, mert az oldószer hid- 1 rogónt nem használt fel, ez esetben azonban nagyobb üzemi nyomást kell alkalmazni.
