108599. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd, folyékony és gáznemű anyagok vagy ezek keverékeinek kibocsátására nyomás alatt álló reakciós tartányokból

Megjelent 1934. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^Bfip SZABADALW' RIKÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108599. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szilárd, folyékony és gáznemű anyagok vagy ezek keverékeinek kibocsátására nyomás alatt álló reakciós tartányokból. Uhde Friedricli magánmérnök Dortmund. A bejelentés napja 1932. évi jnlius hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi julius hó 11-ike. Szilárd, folyékony és gáznemű anyagoknak vagy ezek keverékeinek kibocsátása nagynyomású készülékekből nehézségekbe ütközik, mert a kiömlő anyag csiszoló ha-5 tása vagy pedig a fellépő korrozió a zárószerveket hamarosan megrongálja. A találmány szerinti eljárás anyagoknak és anyagkeverékeinek önműködő kibocsátását nyomás alatt álló terekből anélkül 0 teszi lehetővé, hogy a zárási keresztmetszetekben meg nem engedhetően nagy, rongálóan ható sebességek állnának elő. A gőzgép hengerének munkamódjához hasonlóan (1. ábra), egy hengerben ideoda mozgó 5 dugattyúval, a reakciós anyag meghatározott mennyiségét kényszermozgású, nyitva tartott beömlőszelepen át a hengerbe bocsátjuk (2. ábra). Ha ekkor a beömlőszelepet zárjuk, mimellett a dugattyú tovább-0 mozog, akkor a reakcióstértől most már elkülönített anyagmennyiség expandál (3. ábra). Amikor a hengerben uralkodó nyomás a külső tér nyomásának a közelébe ér, a henger és a külső tér közötti kiömlő-5 szelep nyílik és az eddigivel ellenkező irányban mozgó dugattyú az anyagot ezen a kényszermozgású, nyitva tartott kiömlőszelepen át kitolja (4. ábra). Mielőtt azonban a dugattyú boltponti helyzetét el-3 érné, a kiömlőszelep záródik, a hengerben bizonyos térfogatú anyag marad, amely a reakciós tér nyomására komprimálódik. Egyidejűleg gáznemű anyagokat is tartalmazó anyagkeverékek kibocsátása e&ej tén, a hengerben maradó anyag komprimálása előtt szükségessé válik valamely segédanyagnak a hengerbe bejuttatása, hogy ez a káros teret kitöltse és így a kompressziós fokozat alatt a reakcióstér körülbelüli nyomásának elérését lehetővé 40 tegye. Ezután ismét a beömlőszelep nyílik és a reakcióstérből a hengerbe új anyagmennyiséget bocsát be. Az 1. ábrából kitűnik, hogy munkamód végrehajtásakor energia szabadul fel. mely 45 tetszőleges módon felhasználható. A be- és kiömlőszelepek úgy is elrendezhetők, hogy vezérlő rudazataikkal nincsenek merev kapcsolatban, hanem a beömlőszelep önműködőlég nyílik, amint a 50 hengerben uralkodó nyomás a reakcióstér nyomása fölé emelkedik, a kiömlőszelep pedig oly esetben nyílik önműködőlég, amikor a hengerben uralkodó nyomás a külső tér nyomása alá csökken. A 55 vezérelt szeleprudazat a szelepeket később éri el és ezeket a kívánt időtartamon belül nyitva tartja. Önként értődő, hogy ennél az elrendezésnél a reakciósanyag mindenkori tulaj- 60 donságaihoz alkalmazkodni és arról kéli gondoskodni, hogy a löket, továbbá mindkét szelepnek a nyitási és zárási ideje, vagy legalább is ezek valamelyike beállítható legyen. 65 Az új eljárás kivitelére ide-oda mozgó dugattyús munkagépek különösképen alkalmasak; felhasználhatók azonban ezektől eltérő kivitelűek is, pl. bármilyen fajta folyadékhajtású körforgó gép vezérelt be- 70 és kiömlőszelepekkel. A találmány szerinti eljárás keretei között maradunk olyan esetben is, amidőn az expanzió, vagy pedig a hengerben maradt anyag kompressziója csak oly mér- 75 tékű, hogy az ekkor előálló sebességek mellett a szelepüléseket rongáló hatás már nem következik be. Hogy milyen mértékű