108589. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gumiköpenyes gépjárműtelepek abroncsának rozsdamentesítésére

Megjelent 1934. évi február lió 15-én. MAGYAR KIRÁLÍI ^^^^ SZABADALMI BffiÚSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108589. SZÁM. — XX/c. (XVI/e.) OSZTÁLY. Eljárás gumiköpenyes gépjárműkerekek abroncsának rozsdamentesítésére. Hydroxyg-én, g-ázelválasztó oxyg-én, nitrogén, hydrogén és egyéb g-ázokat gyártó R. T. cé ^ Budapest. A bejelentés napja 1932. évi március hó 24-ike. Ismeretes, hogy a gépjárműkerekek vas­abroncsainak a gumiköpeny peremével érintkező felületei könnyen rozsdásodnak és a rozsda a gumiköpeny peremét idő-5 vei megtámadja és így annak ellenálló­képességét lényegesen csökkenti, továbbá annak az abroncs peremébe váló beraga­dását okozza, úgyhogy a gumiköpeny a le­szerelésnél könnyen szakad. Az automobil-10 iparban régóta törekednek arra. hogy e hátrányos jelenséget a kerékabroncs rozsdamentesítésével kiküszöböljék. E célból a legkülönbözőbb eljárásokat hozták javaslatba, így az abroncsok zo-15 máncozását, kádmium- vagy cinkrétegnek az abroncsokra való rágalvanizálását stb. Mindez eljárások azonban a gyakorlatban csak igen kevéssé váltak be, mert külön­böző szempontokból hátrányosak. így pl. 20 az abroncsra felvitt zománcréteg könnyen lepattogzik; a galvanizált fémréteg, ha vékony, akkor, különösen savhatások foly­• tán, lekopik, ha pedig vastag, akkor le­pattogzik. A galvanizált kádmiumréteg 25 ezenkívül túlságosan puha és annak alkal­mazása költséges. A találmány szerinti eljárással az ismert rozsdamentesítő el­járásoknál jelentkező hátrányokat elkerül­jük. 30 Az eljárás az, hogy az abroncsok fő­képen a gumiköpennyel érintkező felületét önmagában ismeretes (Shoop-féle) fém­porlasztási eljárás útján egy vagy több nem rozsdásodó fémréteggel bevonjuk. 35 Ez eljárásnak az abroncsok rozsdamen­tesítését célzó eddig ismert eljárásokkal szemben az a nagy előnye, hogy a por­lasztás útján az abroncs felületére tet­szésszerinti vastagságú fémréteget vihe­tünk fel, anélkül, hogy az lepattogzanék. 40 Továbbá a porlasztás útján egymás fölé több, pl. két fémréteget vihetünk fel, mi­mellett az alsó, közvetlenül az abroncs­felületre porlasztott fémréteg (pl. cink) cél­szerűen igen jól tapadó, a felső fémréteg 45 (pl. alumínium) pedig a káros behatások­nak jobban ellenáll és annál savhatások nem lépnek fel. Ezenkívül a porlasztás út­ján az abroncsfelülelre. olyan fémbevona­tokat is felvihetünk, amelyeknek felvitele 50 galvanizálás útján nem lehetséges. A porlasztással az abroncs felületére fel­vitt fém összefüggő, rendkívül ellenálló­képes és tartós réteget képez, amely az abroncsot a rozsdásodás ellen szinte kor- 55 látlan ideig megvédi. Az eljárás példaképem foganatosítási módjánál az abroncs felületét ismert mó­don, pl. homokkal megtisztítjuk, majd e felületre, Shoop-féle pisztoly segítségével 60 előbb olvasztott cinket és közvetlenül ez­után olvasztott alumíniumot porlasztunk. Az eljárást célszerűen úgy is foganatosít­hatjuk, hogy az abroncs peremeire vas­tagabb fémréteget vagy fémrétegeket vi- 65 sziink fel, mint az abroncsfelületnek a peremek közé eső részére és pedig azért, mert az abroncs peremei vannak a rozs­dásodásnak leginkább kitéve. Emellett a rétegvastagságot kívülről befelé célszerűen 70 fokozatosan csökkentjük. Célszerű még a fémbevonatot az ab­roncsperem külső, a gumival már nem érintkező felületére is, előnyösen kifelé fokozatosan vékonyodó rétegben, felvinni, 75 hogy a bevonat ellenállófeépességét még így is növeljük. Előnyös ezenkívül az is, hogy a fém-

Next

/
Oldalképek
Tartalom