108579. lajstromszámú szabadalom • Váltakozóáramú villamosgép
jár, nem emeli a teljesítményi tényezőt oly mértékben, hogy a többi aszinkron motort kiegyensúlyozná. Á csak újabban bevezetett sztatikus kondenzátornak hátránya, 5 hogy igen drága, ezenkívül pedig, különösen 120 voltot meghaladó hálózati feszültségek esetére nincsenek még kellő tapasztalati eredményeink sem a tartósságról és az esetleges kisülésekkel és túlfeszültsé-10 gekkel szemben való ellenállásáról. Ha sikerülne is egyéb hátrányait kiküszöböl, nünk, a sztatikus kondenzátornak használata amiatt sem ajánlatos, hogy ha egyik eleme véletlenül átütődik és azt áthidal-15 juk, a fázisok egyensúlya már megszűnik és a 'beiktatott motorok kárt szenvednek. De a sztatikus kondenzátor nem oldja meg a jó hatásfok kérdését sem, mert csökkentett terheléssel dolgozó motorok esetén a 20 hatásfok kicsiny marad és a kondenzátornak kis sztatikus veszteségei miatt még csökken is. A jelen találmány értelmében a font említett célokat, azaz a hatásfoknak és a tel-25 jesítményi tényezőnek csökkentett terhelésnél való növelését akként érjük el, hogy a vasmagnak telítését a szükséges teljesítménnyel arányosan változtatva, a gépekben keletkező elektromotoros erőknek a 30 hálózat névleges feszültségéhez való viszonyát megváltoztatjuk és ily módon kapjuk a különböző teljesítményeket. JE cél elérésére a találmány szerint készült váltakozó áramú gépekben, az álló-35 vagy forgórész tekercselését egyes különálló tekercselésekből tesszük össze, amelyek mindegyikének egyenlő számú fázisa és fázisonkint legalább két vége van és menete olyan, mint a jelenleg használatos 40 közönséges tekercseléseké, amikor is az említett végeknek különböző, alább leírt módon való összekapcsolásából adódnak a különböző teljesítmények (vagy feszültségek). 45 A találmány alkalmazható meglévő gépekre, azok álló- vagy forgórésze tekercselésének megfelelő módosítása utján, valamint új gépekre is azoknak tekercselését a fentebb jelzett módon, pl. két, három, 50 négy, öt vagy akár több teljesítményre készítve. A jelzett elrendezéssel elérjük, hogy ha pl. motorokról van szó, azokat mindenkor teljes terheléssel járathatjuk. Ily módon a találmány szerint készült motorok 55 mindig nagy hatásfokkal dolgoznak, sőt még akkor is nagyobb teljesítményi tényezővel és kisebb energiafogyasztással fognak működni, ha csökkentett teljesítménnyel járnak, ami abban leli magyarázatát, hogy a vasmagban keletkező vesz- t;i teségek csökkentett teljesítmény mellett is sokkal kisebbek lesznek. A találmány gyakorlati megvalósításának néhány kiviteli példájára vonatkozó mellékelt rajzból és az ehhez kapcsolódó, ti; alább következő, további leírásból lesz teljesen megérthető. Az 1. ábra a találmány szerint készült háromfázisú aszinkron motor áramköreinek és tekercseléseinek elméleti vázlata. A 7< 2. ábra az áramköröknek a különböző teljesítményekre való kapcsolására alkalmas kontrollernek gyakorlati vázlata. A 3. ábra a tekercselésnek elrendezési vázlatát tünteti fel olyan háromfázisú aszin- 7 krón motoron, amelynek négy sarka és tizenkét hornya van. A 4. ábra ennek a motornak vázlatos metszete, amely példát mutat arra nézve, hogy miként rendezhetők el egy főtekercselés- 8 bői és egy kisegítő tekercselésből álló többszörös tekercselés menetei a hornyokban. Tisztán példaképpen az ábrák kapcsán egy főtekercseléssel és egy kisegítő teker- 8 eseléssel ellátott aszinkron motornak három különböző teljesítményre való alkalmazásáról lesz szó. Könnyen érthető, hogy lia ezt a motort csupán kétféle teljesítményre akarjuk használni, akkor a kisebb 91 teljesítményre csak a főtekercselést használjuk önmagában csillagkapcsolásban, a normális teljesítményre pedig a két tekercselést sorba kapcsolva, az egészet háromszög kapcsolásba hozzuk. Ha ellenben több 9 mint háromféle teljesítményt akarunk, akkor több kisegítő tekercselést alkalmazunk az alább leírandó elrendezésben. Az 1—4. ábrák szerint három kapcsolás lehetséges három különböző teljesítményre i •egy háromfázisú főtekercselés segítségével, amelynek végeit egyfelől (1, 2, 3), másfelől (7, 8, 9) jelzi és egy háromfázisú kisegítő tekercselés segítségével, amelynek végeit egyfelől (4, 5, 6), másfelől (13, 14, 15) t jelzi, míg (10, 11, 12) a háromfázisú tápláló hálózatnak kapcsait jelölik. A 4. ábrán példaképpen feltüntetett esetben a főtekercselés drótjainak keresztmetszete úgy viszonylik a kisegítő tekercselés drótjainak 1 keresztmetszetéhez, mint 1,53:1, a főtekercselés meneteinek száma pedig 2,25-szörösc a kisegítő tekercselés menetei számának. Az első kapcsolást, amelyet pl. a normális teljesítmény 42%-áig terjedő teljesít- l ményekre használhatunk, olyképpen kap-