108562. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi, állati és ásványi eredetű használt olajok tisztítására és regenerálására
polimerizálószer gyanánt, hanem kizárólag oly körülmények között, amelyek esetében .a reakció csak dúsítólag hat. Ez okból az olajat hidegen kezeljük kénsavval, 5 legfeljebb 30 C -ig terjedő hőmérsékleten. Az olajnak és a kénsavnak ez a hidegen való összekeverése a találmány szerinti eljárás előnyeit egymagában még nem biztosítja — ehhez feltétlenül szükséges, hogy 10 megbatározott, pontos munkamenetet tartsunk be. A kénsavnak hidegen való hozzákeverésén kívül még szűrési eljárásra és oly műveletre is szükség van, amellyel a könnyen illó alkatrészeket az olajból el ló lehet távolítani. E célból az olajba gőzt fúvatunk be, még pedig pontosan meghatározott feltételek betartásával. Az olajat 130—150 C°-ra melegítjük fel, azután 180—220 C° hőmérsékletű túlhevített víz-20 gőzt vezetünk az olajba. A motorbenzin pl. 60 és 250 C° között forr. Ha ilyen benzint egyszerű desztilációvnl akarunk kihajtani, úgy a hőmérsékletet 250°-ra kell fokozni. Ha most valamely oly keverékkel — helye-25 sebben megjelölve oldattal — van dolgunk, amely 10 rész benzint és 90 rész kenőolajat tartalmaz, úgy e hőmérsékletet legalább 300 C°-ig kellene emelni, hogy az olajból minden benzint kidesztiláljunk. Minthogy 50 azonban az elhasznált motorolajban levő benzin legkönnyebben illó alkatrészeit már maga a motor kihajtotta és így a benzinmaradék már csak nehezebb benzinmaradékokból áll, a benzinnek az olaj-benzin-35 keverékből való teljes eltávolítására mintegy 320 C°-os hőmérsékletre van szükség. Ez a hőkezelés azonban az olajat teljesen é r t é!: t o 1 e n j í é t e n n é. Mindezt a találmány szerinti eljárásban 40 úgy kerülhetjük el, hogy az olaj-benzinkeveréket csak 130- 455 C'-ra melegítjük, vagyis oly hőmérsékletre, amelyen az olaj minősége egyáltalán nem változik. Ezután ez olnj-benzinkeverékbe 180—220 C-'-ra túl-45 hevített vízgőzt vezetünk, amely a benzint magas gőznyomásnál fogva mechanikusan magával ragadj;; anélkül, hogy az olaj minősége szenvedne. A könnyen illó alkatrészeknek ezt a ki-50 hajtását az eljárás különböző szakaszaiban eszközölhetjük, így a tulajdonképeni tisztítási folyamat előtt, a inegsavanyítás után, a szűrés előtt vagy a szűrés után. Mindez az olaj mineműségétől és a tisztá.55 talanságok mértékétől függ. Ha az olajban könnyen illó tisztátalanságok vannak, amelyek a vízgőz átfóvásakor elbomlanak és bomlási termékeikkel minőségileg megrontják a tisztítandó olajat, úgy a lefúvatást csak az, eljárás befejezésével eszközöl- 6 jük. Hogy a lefúvatást az eljárás melyik szakaszában végezzük, az olaj viszkozitásától is függ. Könnyen illó alkatrészekkel kevert olaj könnyebben folyós, mint olyan, amelyből a könnyen illó alkatrészeket már 6 eltávolítottuk; ezért ilyen olaj könnyebben keverhető vegyszerekkel és könnyebben is fut át a szűrőn. Ha egyéb okok nem forognak fenn, ilyfajta olajoknál a lefúvatást az eljárás végén végezzük. Bizonyos ese- 7 lekben a lefúvatást vakuumban is eszkö-. zölhetjük. A szűrőberendezést célszerűen ellenáramra kapcsolt telepszűrőként képezzük ki. Az eljárás egyes szakaszai a következők: 7, 1. Az olajat valamely fűthető derítőedényben állni hagyjuk, amikor a benne foglalt víz kiválik. Ez a derítőedény keverőtartály is, úgy, hogy bizonyos fajta olajoknál alkalikus oldatokkal, mint maró- 81 nátronlúggal, vízüveggel stb. való előkezelés lehetséges; 2. az olajat lehűtjük valamely hűtőtar -tályban szobahőmérsékletre, vagy ez alá; 3. a lehűtött olajat egy keverőtartályban g; hidegen kénsavval keverjük és ,a keletkezett saviszapot lebocsátjuk; 4. a megsavaiiyított olajat valamely magasabban fekvő közbenső edényben felmelegítjük, amelyből az olaj eséssel folyik a g< szíírőíelephoz; 5. az olajat szűrőtelepen átszűrjük, amely több fűthető és fehérítő földdel, f'ulleríokklel, vagy valamely más adszorbeiós szerrel megtöltött szűrőelemből áll; 91 G. a könnyen illó alkatrészeket az olajból desztilláló berendezésben kihajtjuk, amely áll fűthető desztilláló edényből, fenekén gázelosztóval, párhuzamosan elrendezett és gőztúllievítővel bíró gőzfejlesztőből, hűtő- 1/ bői, amely zárt szedővel van összekötve és vákuum szivattyúból, amely célszerűen vízsugár-szivattyú. Az olajat a fűthető desztilláló edényben 13!)—150 C ! -ra melegítjük fel, azután a K gőzfejlesztőből a gőzelosztón át oly vízgőzt fuvatnnk az olajba, amelyet a túlhevítőbon előzetesen 180—220 C°-ra hevítettünk f"J, a desztilláló edényből eltávozó olaj- és vízgőzöket a hűtőben kondenzáljuk és a ^ párlatot a szedőben felfogjuk. A vákuumszivattyú segélyével a lefúvatna alatt ez edényekben a külső levegő nyomásánál alacsonyabb nyomást hozhatunk létre. Megfelelő csővezetékek segélyével az is- u mertetett desztilláló készüléket vagy a
