108554. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű transzformátor, főleg feszültségmérő átalakító

Megjelent 1934. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jnHBL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108554. SZÁM. — Vll'G. OSZTÁLY. Nagyfeszültségű tranzformátor, főleg feszültségmérő átalakító. Koch & Sterzel A. G. cég- Drezda. A bejelentés napja 1930. évi március hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi április hó 30-ika. Ismeretes már nagyfeszültségű transzfor­mátorokhoz való tekercsek szigetelése, amely lényegében a felső feszültség (nagy­feszültség)-tekercselés tekercs testének egy-5 részű (egy darabból álló) kivitelében áh. E nagyfeszültségű transzformátoroknál a felső feszültség tekercsét akként készítet­ték, hogy az egyrészű tekercsszekrény bor­dái a felső feszültség tekercsét több sza-10 kaszra osztották. A potenciál elosztása ak­ként történik ily tekercsben, hogy a poten­ciál a tekercstengelyben alulról felfelé vagy fordítva emelkedik és mindenkor a két­szeres szakaszfeszültség van jelen. 15 Használtak már rétegesen rakott teker­cseket, amelyeket akként kapcsoltak, hogy a potenciál a tekercs által körülfogott mag­tól kifelé emelkedik. Emellett a szigetelés távolságának a töltőanyagként használt di-20 eléktrikumnak megfelelő nagyságúnak kell lennie. Azonban ennek folytán a transzfor­mátor aktív és inaktív részeinek nagyobb méretei adódnak, ami viszont felállításánál nagyobb térszükségletet von maga után. 25 A találmány e hátrány felismeréséből indul ki, amit úgy hárít el, hogy a transz­formátornak, illetve feszültségmérő átalakí­tónak szigetelőanyagból készült, egyrészű tekercsszekrényben elrendezett i'ellső fcszült-30 ségtekercsét egész axiális hosszán akként tekercseljük rétegesen és akként csatlakoz­tatjuk, hogy potenciálja a kívül1 fekvő kez­dőpotenciáltól az általa körülvett mag felé emelkedik. Tehát kívül1 úgyszólván íöld-35 potenciál vagy megközelítőleg földpotenciál, míg ellenben belül, a tekercsszekrény csö­vének külső kerületén a legnagyobb poten­ciál uralkodik úgy, hogy a legnagyobb fe­szültségkülönbséget a vasmag és az esetleg körülzárt szekundertekcrcs felé az egy­részű tékercsszekrény szigetelőanyaga ve­szi fel. A felső feszültségtekercselés leg­magasabb potenciálját a tekercsszekrény karimájában levő lyukon át vezetjük. A legbelső tekercsréteg legnagyobb potenciál- 45 ját a mindenkori tekercsrétegek feszült­ségei a kívül fekvő kezdő vagy földpoten­ciálhoz fokozatosan lecsökkcntik. A tekercs­lest karimáján kizártak a kúszókisülések, minthogy a szomszédmenet mindegyik hely- 50 nek kényszerpotenciált ad át. Tehát csak arról kell gondoskodni, hogy mindegyik réteg végmeneteit szorosan a karimáig te­kercseljük, hogy a rétegek végső menetei és a tekercsszekrény karimája közt semmi 55 vagy csak csekély légréteg maradjon, amely ionizációs jelenségekre adhatna alkalmat. Minthogy a huzalok gyapottal, papirossal, selyemmel vagy zománccal burkoltak, a fémes vezető és a karima közt csak a sod- 60 ronyszigetelés vastagságának megfelelő rés marad. A tekercselésnél továbbá valami­vel nagyobb üregek keletkeznek egyik ré­tegtől a másikra való átmenetnél, ame­lyek az átmeneti helyen mintegy a sod- 65 rony átmérőjének felelnek meg. Mind e rések, illtetve üregek ismert módon kitölt­hetők impregnáló szerekkel1 , ú. m. lakkal, bakelittel vagy ehhez hasonlókkal, ameny­nyiben minden réteget bekenünk és a te- 70 kercsszekrényben elhelyezett tekercset még vákuum és hő behatása alatt impregnál­juk. A felső feszültségtekercs megközelítő­leg földpotenciállal, tehát úgyszólván semmi feszültséggel1 sem bír a szomszédos földelt 75 részek felé. A felső feszültségtekercset vé­delme céljából köpennyel vesszük körül, amely szigetelőanyagból vagy fémből ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom