108554. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű transzformátor, főleg feszültségmérő átalakító
Megjelent 1934. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jnHBL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108554. SZÁM. — Vll'G. OSZTÁLY. Nagyfeszültségű tranzformátor, főleg feszültségmérő átalakító. Koch & Sterzel A. G. cég- Drezda. A bejelentés napja 1930. évi március hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi április hó 30-ika. Ismeretes már nagyfeszültségű transzformátorokhoz való tekercsek szigetelése, amely lényegében a felső feszültség (nagyfeszültség)-tekercselés tekercs testének egy-5 részű (egy darabból álló) kivitelében áh. E nagyfeszültségű transzformátoroknál a felső feszültség tekercsét akként készítették, hogy az egyrészű tekercsszekrény bordái a felső feszültség tekercsét több sza-10 kaszra osztották. A potenciál elosztása akként történik ily tekercsben, hogy a potenciál a tekercstengelyben alulról felfelé vagy fordítva emelkedik és mindenkor a kétszeres szakaszfeszültség van jelen. 15 Használtak már rétegesen rakott tekercseket, amelyeket akként kapcsoltak, hogy a potenciál a tekercs által körülfogott magtól kifelé emelkedik. Emellett a szigetelés távolságának a töltőanyagként használt di-20 eléktrikumnak megfelelő nagyságúnak kell lennie. Azonban ennek folytán a transzformátor aktív és inaktív részeinek nagyobb méretei adódnak, ami viszont felállításánál nagyobb térszükségletet von maga után. 25 A találmány e hátrány felismeréséből indul ki, amit úgy hárít el, hogy a transzformátornak, illetve feszültségmérő átalakítónak szigetelőanyagból készült, egyrészű tekercsszekrényben elrendezett i'ellső fcszült-30 ségtekercsét egész axiális hosszán akként tekercseljük rétegesen és akként csatlakoztatjuk, hogy potenciálja a kívül1 fekvő kezdőpotenciáltól az általa körülvett mag felé emelkedik. Tehát kívül1 úgyszólván íöld-35 potenciál vagy megközelítőleg földpotenciál, míg ellenben belül, a tekercsszekrény csövének külső kerületén a legnagyobb potenciál uralkodik úgy, hogy a legnagyobb feszültségkülönbséget a vasmag és az esetleg körülzárt szekundertekcrcs felé az egyrészű tékercsszekrény szigetelőanyaga veszi fel. A felső feszültségtekercselés legmagasabb potenciálját a tekercsszekrény karimájában levő lyukon át vezetjük. A legbelső tekercsréteg legnagyobb potenciál- 45 ját a mindenkori tekercsrétegek feszültségei a kívül fekvő kezdő vagy földpotenciálhoz fokozatosan lecsökkcntik. A tekercslest karimáján kizártak a kúszókisülések, minthogy a szomszédmenet mindegyik hely- 50 nek kényszerpotenciált ad át. Tehát csak arról kell gondoskodni, hogy mindegyik réteg végmeneteit szorosan a karimáig tekercseljük, hogy a rétegek végső menetei és a tekercsszekrény karimája közt semmi 55 vagy csak csekély légréteg maradjon, amely ionizációs jelenségekre adhatna alkalmat. Minthogy a huzalok gyapottal, papirossal, selyemmel vagy zománccal burkoltak, a fémes vezető és a karima közt csak a sod- 60 ronyszigetelés vastagságának megfelelő rés marad. A tekercselésnél továbbá valamivel nagyobb üregek keletkeznek egyik rétegtől a másikra való átmenetnél, amelyek az átmeneti helyen mintegy a sod- 65 rony átmérőjének felelnek meg. Mind e rések, illtetve üregek ismert módon kitölthetők impregnáló szerekkel1 , ú. m. lakkal, bakelittel vagy ehhez hasonlókkal, amenynyiben minden réteget bekenünk és a te- 70 kercsszekrényben elhelyezett tekercset még vákuum és hő behatása alatt impregnáljuk. A felső feszültségtekercs megközelítőleg földpotenciállal, tehát úgyszólván semmi feszültséggel1 sem bír a szomszédos földelt 75 részek felé. A felső feszültségtekercset védelme céljából köpennyel vesszük körül, amely szigetelőanyagból vagy fémből ké-