108551. lajstromszámú szabadalom • Üreges építőkő
Megjelent 1934. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 108551. SZÁM. — VIIJ/a. OSZTÁLY. Üreges építőkő. Genelba Gesellschaft für neue Bauweisen m. b. H. Karlsruhe. A bejelentés napja 1932. évi november hó 9-ike. Svájci elsőbbsége 1931. évi november hó 9-ike. Csapos és hornyos, üreges építőkövek alkalmazása már magábanvéve is lénye' gesen olcsóbbá teszi az építkezést; ezt az előnyt azonban, rendszerint, lerontja az a 5 körülmény, hogy a közönséges, csap-hornyos, üreges köveken kívül, pl1 , acélvázas építkezéseknél, a sarokkötésekhez és a fiókok kitöltéséhez, stb., még többfélte, különleges kőre is szükség van s ennek követ-10 keztében az ilyen üreges kövekkel1 való falazás nehézkes és kényelmetlen, mert gyakran a szükséges, különleges alakkövek teljesen hiányoznak. Ezeket a nehézségeket úgy küszöböljük 15 ki, hogy a találmány szerinti, új, csaphornyos építőkő a szabványos kőnek több önálló egységéből összetett alakzatot képez, melynek méretei a szabványos kövek egyes vagy pedig a hézagszélességgel meg-20 növelt méreteinek többszörösei. Megfelelő osztórések segítségével a köveket megint önállóan felhasználható egységeire bonthatjuk. Ily módon a falazásnál az összes szükséges alakzatokat, a csap-hornyos kö-25 vek széthasogatása útján vagy szabványkövekből, elő tudjuk állítani. Az új kő sarokkiképzésűét is lehetővé teszi a fal szilárd kapcsolatát, ami egyetlen más építőkővel sem érhető el. A csap 30 továbbá a falhézagokat is megszakítja, amelyek legnehezebben elszigetelhetők. A rajz a találmány néhány megoldási példáját ábrázolja. Az 1. és 3. ábra az építőkő két főalak ját 3.-, távlatilag mutatja. A 2. és 4. ábra ezeket a köveket különálló egységekre felbontva ugyancsak távlatilag ábrázolja. Az 5. ábra közönséges (g) fanyél alkalmazását távlatilag mutatja, mely különösen na- 40 gyobb méretű alakzatok kezelésére való. A 6. ábrán oly építőkövet látunk távlati képben, amelynek csapja vagy eresztéke, könnyebb kezelhetőség végett, fogantyút képez. E végből, két oldalán, kellően bemélyí- 45 tett (h) vájatok vannak. A 7. és 8. ábra az építőkőnek közönséges falazáshoz, illetve sarokkötéshez való alkalmazását keresztmetszetben, illetve távlati képben mutatja. 50 Az (f) csapnak fogantyú gyanánt való kiképzése a fentemlített hézagmegszakítást elősegíti, minthogy a fölös vakolat, az (f) fogantyú (h) vájataiba nyomulva, sohasem juthat az (f) csapon keresztül; a fogantyú 55 tehát habarcs-csapdaként szerepel. Az építőkövet alkotó testek felülete irányában fekvő, keskeny (1) üregek és (s) csatornák a kőnek elemeire való bontását könnyítik meg. A falazatok esetleges meg- 60 repedezése esetén pedig az egyes részek magukban is hordképesek maradnak. Az (f) csap maga is, nagy belső üregei dacára, teherbíró lehet, ha az üregek úgy vannak kiképezve, hogy a fogantyú meg- 65 maradó anyaga (k) keresztkötés alakú. Kiugró (e) élek kiképzésével hézagmentes falat is készíthetünk, amivel a külső bevakolást elkerülhetjük. Szabadalmi igények: 70 1. Csapos és hornyos, üreges építőkő, amelyre az a jellemző, hogy szabványos méretű vagy a hézagszélességgel1 megnövelt méretű szabványkövekből összetett alakzatot képez. 75 2. Az 1. igénypont szerinti építőkő olyan
