108538. lajstromszámú szabadalom • Kétaknás kályha

— 3 -irányuló (25) csatornák, ezek alatt pedig, a rostélyokkal szemben, (26) nyílások vannak,. Aj (15) csatornák a (25, 26) nyílások mindegyikével közlekednek. 5 A lángaknából távozó égéstermékek a célszerűen a ikályhatesthez hozzáépített (27) pótfűtőtestbe vagy radiátorba áramlanak, melyben a füstgázok két vagy több (28) terelőesa,torna révén, iá szokásos 10 módon, zeg-zúgos utat tesznek meg és végül a (29) esőtoldaton át a kéménybe távoznak. A (27) radiátorban a (31) tengely körül forgatható, szokásos (30) csapós/e lep van, mely a (31) tengelynek a radiá-15 totrból kinyúló (32) végére (3. ábra) tolható kézi fogantyú segélyével mozgatható el. A begyújtás alkalmával a (30) cisiapászelepet a 2. ábrán látható nyíl irányában balra forgatjuk, hogy a íüstgá-20 zok a kályha felső részéiből, ismeretes módon, közvetlenül tódulhassanak a (29) csőtoldátbia. Végül a (27) radiátor külső falának lalsó részén a (34) teng'ely körül forgatható (33) Ifeoromajtó van, melynek 25 kinyitása után a radiátor laz összegyűlt koromtól kömnyen tiszlítlintó meg. A leírt kályha használati, illetve működési módja a következő: Az 1. ábrán feltüntetett helyzetben a 30 (7) tolattyú a (2) akna felső végét zárja el. E helyzetbe a tolattyút á (2) 'akna megtöltése után állítjuk be. Ekkor tehát ,a (2) akna a töltőa'knát, ia felül szabadon hagyott (1) akna pedig a lángaknát al-35 kotja. Ebben a helyzetben, szabványos üzemnél, a (2) aknához tartozó kettős szelepet kívülről akiként állítjuk be, hogy a külső i(19) szelepkorong zárva, a belső (20) .szelepkorong pedig nyitva legyen. Í0 Az (1) (aknához tartozó kettős szelepet ellenkező értelemben állítjuk be. A kályha ily beállításánál la (2) aknáinak már felső részében fejlődő gázok a (18) és (17) nyílásokon,, valamiint a (15) csator-Í5 lián át, a huzam hatáisa ialatt, lefelé vonulnák és a (a tüzelés menete, illetve a huzam mérve szerint) akár a (25), akár a (26) nyílásokon keresztül, sőt esetleg a rostély alól, az izzó rétegbe jutnak lés >0 ezen áthaladva tökéletesein elégnek. Ugyanekkor az (1) aknához tartozó kettős szelep külső (19) korongja nyitva, belső korongja pedig zárva lévén, a külső levegő, mint szekunder levegő, a (19) sze-55 léP nyílásain és a (15) csatornán át a kályh'a belsejébe jutva, a baloldali (25) vagy (26) nyílásokon át vagy a rostély alól a lámgakma felé tódul. Fokozott üzemnél célszerű a kettős szelepeket az imént leírt beállítással ellenkező értelemben be- 60 állítani, még pedig a következő okokból: A „fokozott" üzem egyik célja, hogy mikor á lángaknában a tüzelőanyag teljesen lelíégett és így ott izzó oszlop már nincs, az ekkor a töltőaknák alsó részé- 65 ben még izzó tüzelőanyagot a lehető legnagyobb mértékben használjuk ki, vagyis az elérhető legnagyobb hőfokra izzítsuk. Evégből ide közvetlenül vezetünk szekunder levegőt s ezért most a töltőaknához tar- 70 tozó kettős szelep külső korongját nyitjuk (belső korongját zárjuk, minthogy a töltőaknák felső részében amúgy sincsen már erős gázfejlődés), míg a lángaknánál, ahol sem tüzelőanyag, sem számottevő gázmeny- 75 nyiség már nincs, a kettős szelep külső korongját elzárjuk és így ott fölösleges szekunder levegő beáramlását megszüntetjük. Az (5, 6) rostéi yr eszek, mint fentebb 80 már röviden jeleztük, mozgatható oldal rostélyok. Nevezetesen a rostélyok (35) tengelyekre vannak felfüggesztve és az ezeknek négyiélű (36) végére (2. ábra) a (37) ajtó kinyitása után rátolt kézifor- 85 gattyúval az (1, 2) aknák közötti középső válaszfalig felfelé lengethetők. Ezzel egyrészt a sailaktömegeknek oldalról való feltörését és a hamú lerázását, másrészt azt érjük el, hogy mialatt (az (5, 6) rosté- 90 lyok felemelt helyzetében) a (6) köziéprostélyt, illetve a kályha egész alsó részét salaktól és hamútól teljesen megtisztítjuk, azalatt (á kézi forgat tyű tartáisáVal) felemelve tartott (5), illetve (6) oldalros- 95 tély segélyével az aknában lévő tüzelőanyagoszlopot fenntarthatjuk, tehát az alul foganatosított gyökeres tisztítás közben visszatarthatjuk s így az aknában a tüzelőanyag tovább éghet, ami eddig nem 100 volt lehetséges, hanem az, említett tisztítást csak a tüzelőanyag teljes kiégetése után és az aiknák időközönkénti kiürítésiével lehetett foganatosítani. így tehát elsőizíben a leírt találmány valósítja meg 105 a szó szoros értelemben vett, tényleg „folyton" égő kályhát. Szabadalmi ügényéji: 1. Kótaknás kályha, jellemezve oly (7) vál t ó a lkat részel, melynek egyik hely- no zetében a két (1, 2) akna közül az egyik lángaknát, a másik töltőalknát alkot, másik helyzetében pedig a két akna az előbbivel ellenkező szerepű. 2 Az 1. igényben védett kályha megoldási 115 alakja, jellemezve kívülről beállítható