108510. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés melegvízfűtésre

Megjelent 1934. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108510. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés melegvízfűtésre. Skublics Sándor oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 27-ike. A pulziós melegvízfűtések lényege az, hogy a kazánban gőzfejlesztés segítségével nyomásnövekedést idézünk élő, majd a fejlődött gőz kondenzálásával, vagy elvezeté-5 sével, avagy a gőzfejlődés időnkénti hatásos csökkentésével, avagy ezen tényezők közül többel, a kazán nyomását csökkentjük. Az előálló nyomásváltozásokat a fűtőfolyadéknak a kazánból a radiátorokba való be-10 nyomására, illetőleg a radiátorokban lehűlt folyadéknak a kazánba való visszaáramoltatására használjuk fel. A pulziós melegvízfűtések elterjedését a gyakorta fellépő üzemzavarok akadályoz-15 zák. Sikerült a végzett kísérletek tanúsága szerint olyan üzembiztos és egyszerű eljárást találni és az eljárás kivitelére olyan berendezést szerkeszteni, amely lehetővé teszi, hogy az elterjedt, de költséges termo-20 szifonos folyadékfűtéseket a lényegesen olcsóbb pulziós melegvízfűtéssel pótolhassuk. A találmány szerinti eljárás szembetűnően egyszerű berendezésekkel vihető ki. Az új eljárásnak az a lényege, hogy a 25 fűtőrendszer tüzelési helyén forrásban tartott vizet, anélkül, hogy a rendszerben uralkodó gőznyomást előzőleg csökkentenők, kicseréljük hidegebb, a fűtőrendszer más helyéről vett vízzel. Az ilykép meg-30 akadt gőzfejlődés a cserevíz felforrásáig szünetel, majd ismét megindul s az ekkép ismétlődő játék létesíti a pulziőkat. A forrásban levő víz kicserélése, a kívánt hőmérséklethatárok szerint, részleges is lehet. 85 A forrásban tartott víz időszakos kicserélését bármely szokásos módon, pl. a rendszer valamely vízszín-ingádozásának felhasználásával vezérelhetjük. A találmány értelmében az egyes pul-40 ziók között a nyomás csökkentését célszerűen a rendszer légtelenítésével kapcsoljuk össze, pl. a rendszer egy alkalmas, magasan fekvő helyén elrendezett, állandóan nyitott, beállítható kis nyílás útján, amelyen át a gőz az esetleg meggy ülem'lő fö levegővel együtt távozhatik. A rajz az új eljárás foganatosítására való berendezés egy példaképeni kiviteli alakját metszetben tűnteti fel. A berendezés főrészei: a két elkülőní- 50 lett (1) és- (2) részre osztott kazán, a (6v tágulási edény, a kazánt és a tágulási edényt összekötő szervek és a radiátoros fűtőcsőhálózat. Az (1) kazánban termelt gőz a (2)edény 55 vízét a (3) csövön át a (4) fűtőtestbe s onnan az (5) csövön át a (6) tágulási edénybe nyomja. A (2) edény vízszintje sülyed és a (7) úszó a (8) szelepet nyitja; ekkor a (9) és (10) csövekben termoszii'o- 60 nos keringés indul meg és a (2) edény hidegebb vize az (1) kazánba ömlik. A gőzfejlődés a víz lehűlése folytán egy időre megszűnik, a meglévő gőz egy része a gőzteret határoló falak hűtő hatására le- 65 csapódik, további része pedig a (11) légtelenítő cső kis (12) nyílásán át távozik. Ezzel kapcsolatosan a kazánnyomás csökkenése folytán a (6) tágulási edény vize a (13) csövön át a (2) edénybe nyomul. A 70 vízszín emelkedésével a (7) úszó a (8) szelepet zárja, a tüzelés hatására a gőzfejlődés ismét megindul és a leírt folyamat megismétlődik. A beállítható (12) nyíláshoz csatlakozó 75 (11) légtelenítő csövön át a gőz egy része állandóan a (6) tágulási edény vizébe jut és ott kondenzálódik. A víz színe alatt elrendezett és a (12) nyílásra boruló (14) harang a gőzt felületi hűtéssel kondenzálja 80