108503. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehéren zavarosított zománcok és mázak, különösen vasbádog-zománc előállítására
Megjelent 1934. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jKERU SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 108503. SZÁM. — XVII/b. OSZTÁLY. Eljárás fehéren zavarosított zománcok és mázak, különösen vasbádogzománc előállítására. Dr. Kreidl Ignác nagyiparos Wien. A bejelentés rapja 1931. évi november hó 16-ika. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi december hó 10 ike. A találmány eljárás fehéren zavarosított zománcok és mázak, különösen vasbádogzománc előállítására gázzavarosítással, azaz bomlás közben gázt Lehasító anyagoknak 5 zavarosítószerekként való használata útján. A találmány azon a megállapításon alapszik, hogy a zavarosítás annál tökéltetcsehli. minél finomabban és egyenletesebben oszlik el a zavarosítőszer a zománc-10 slikkerben, illetve ennek folytán a nagyszámú gázbuborék a zománcban. A találmány célja az, hogy a zavarosítószernek, illetve a gázbuborékoknak a legerősebb zavarosílásl előidéző egyenletes eloszlatását 15 érjük el. A találmány szerint ezt akként idézzük elő, hogy a gázzavarosítószereket olyan zománcfrittekkel együttesen alkalmazzuk, melyek kolloidos állapotban vagy legalább is ehhez az állapothoz közelálló 20 finom eloszlásban vaunak jelen. A fritt kolloidszeríí állapotának az a hatása, hogy a gázzavarosítószernek, illetve adszorpciós vegyületének eloszlatására az egész fritt hatásossá válik. A zava-25 rosítószer eloszlatására tehát a találmány szerint nemcsak a malomban adagolt adszorbeálószer maga hatásos, hanem a zománefritt maga is, illetve kettejük kölcsönhatása. 30 A találmány szerinti eljárás alkalmazásával tehát még egy hátrányt is kiküszöbölünk, mely onnét ered, hogy a gázzavarosítószernek, illetve adszorbeálóvegyületének nem eléggé finom eloszlatása ese-35 téni a gázzavarosí lőszerből bomlás közben túl nagy gázbuborékok keletkeznek, tehát bekövetkezik a rettegett kiforrás. Nagy gázbuborékok, amelyek már magukban is roszszábbul zavarosítanak, mint a kisebb gáz-40 buborékok, ezenkívül a gyakorlatban el1 nem kerülhető, magasabb beégetési hőmérsékleteknél és hosszabb beégetési időtartamoknál a gázbuborékok további megnövekedése, illetve a gázbuborékok egymással való egyesülése következtében a zava- 45 rosítás visszafejlődéséhez, sőt a zománcfelület áttöréséhez vezetnek. Az olyan zománefritt, amely maga közvetlenül kolloidos állapotú, lehetővé teszi azt is, hogy képlékennyé tevő anyagoknak, 50 pl. agyagnak és más efféléknek a malomban való adagolását adott esetben csökkentsük. A zománefritt olyan elváltozása, hogy az agyaghozag nélkül kolloid vagy ehhez az állapothoz közelálló slikkert adjon és 55 ezáltal felületi erőkkel rendelkezzék, mechanikai módszerekkel érhető el, m. pl1 , mechanikus úton a kolloidmalbmban való őrléssel. A találmány szerinti eljáráshoz azonban különösen alkalmasak az olyan go írittek, amelyeket kémiai vagy kolloidkémiai módszerekkel, mint különösen a nyers zománcelegy kémiai összetételének változtatásával legalább is megközelítőleg kolloidos állapotba hozunk, úgyhogy a fritt 65 normális őrlésnél1 kolloidos. Adott esetben ezek az eljárások egyidejűleg alkalmazhatók. A találmánynak megfeMő, legalább is közel kolloidos állapot már külsőleg is 70 arról ismerhető fel, hogy a megőrölt fritt képlékennyé tevő anyagok hozzáadása nélkül is eláll, tehát észrevehetően! nem ülepszik le. Így pl. kémiai úton, ú. m. a zománc- 75 elegyben — azaz a meg nem ömlesztett nyers elegyben — a fluortartalmú anyagok mennyiségének növelésével kolloidos frittet kaphatunk. A találmány szerinti eljáráshoz alkalmasak pl1 , az olyan zománcele- 80
