108489. lajstromszámú szabadalom • Szőrtelenítőszer és eljárás előállítására
— 396 — kalciumstannit (CaSnOs), melyet stannoklorid (SnCl2 ) és kalciumhidroxid I.Ca/OHs] reakcióbahozásával szoktak előállítani, hatást gyakorol ugyan a szőrre, 5 de ez a hatás sokkal lassúbb, semhogy ezt a vegyületet az említett jellegű szőrtelenítő anyagként lehetne használni. A szőr elronesolásának sebessége az említett jellegű szőrtelenítőanyag használatánál attól 10 az időtől függ, mely szükséges ahhoz, hogy cz az anyag jelentékeny töménységben a szőrszálat átjárja. Ámbár a hatósebességet bizonyos fokig növelhetjük a szőrtelenitőkeverék lugosságának fokozásával, 15 azok a határok, ameddig a lugosság az elegynek az emberi bőrre nézve túlságos kausztikussá és izgatóvá tétele nélkül terjedhet, alacsonyan fekszenek. Olyan szőrtelenítő keverék előállítására, 20 mely elég gyors hatású anélkül, hogy túlságosan higos volna, a találmány szerint könnyen oldható stannitot használunk aktív szőrtelenítő anyagként, még pedig előnyösen olyan stannitot, mely a kal-25 eiumstannitnál jelentékenyen oldhatóbb. Mint fentebb említettük, az alkálistannitot, különösen pedig a nátriumstannitot (Na2 Sn02 ) részesítjük előnyben, ámbár a kalciumstannitnál jobban oldható egyéb 30 stannitok, pl. báriumstannit, is jól hatnak. .Báriumstannit és csekély mennyiségű nátriumstannit keveréke gyors liatásu, de amellett a bőrt nem izgatja. A lúgosságot szabályozó és ennek túl-25 ságos mértékét meggátló pufferhatást érünk el kettős jellegű (amfoter) fém oly alakban történő hozzáadásával, melynél ez a fém a fölös marólúggal könnyen lép reakcióba. Ezzel lehetővé tesszük tekintető lyes mennyiségű erős lúg hozzáadását a szőrtelenítés sebességének növelése végett anélkül, hogy annyi szabad marólúg volna jelen a keverékben, amennyi a bőr felületét a szőr elroncsolásához szükséges 45 idő alatt megtámadná. Felhasználható kettős jellegű fémek pl.: ón, cink, alumínium. Kísérletekből kitűnt, hogy ezek a fémek a találmány szerinti eljárásnál elégséges pufferhatása létesítenek, de legeJő-50 nyösebb közülük az ón. Amennyiben csupán ónt használunk pufferként, célszerű azt stanniohidroxid (Sn/Oil/2) alakjában alkalmazni. Az új szőrtelenítőszer készítéséhez sta-55 bilizált stannohidroxidot (Sn/OH/a) és nátriumhidoxidot (NaOH) hozunk reakcióba, hogy nátriumstannit keletkezzék (NasSnOz). Ámbár nátriumstannitot tudvalevőleg úgy is készíthetünk, hogy stannokloridot, mely a stannovegyületek szo- 60 kásos forrása, keverünk marószódával, ez a módszer azonban a találmány céljaira hátrányos, mert a semleges nátriumstannit mellett rendszerint barna hidratált ónoxid és szürke fémes ón is keletke- 65 zik, mely utóbbiak nem kívánatos sötét színt kölcsönöznek a kompozíciónak. Ezenkívül az említett reakció eredményeképen kapott semleges nátriumstannit nem állandó. Ennélfogva először előnyösen 70 stannohidroxidot készítünk, majd ezt a vegyületet valamely polibázikus szerves savnak, amilyenek a hidroxilsavak, vagy a tartársav (CUÜoHn) vagy a citromsav (CoOtÍIs), alkálisójával stabilizáljuk. A 75 kapott stabilizált stannohidroxidot ezután az oldható stannit kb. kétszázalékos oldatának előállítására nátriumhidroxidoldattal hozzuk reakcióba, majd a stannitot a fent ismertetett egyéb anyagokkal az alább 80 részletesen megadott módon keverjük össze. Példa. Ónhidroxidot készítünk úgy, hogy 100 gr. „ónsót" (SnCl2 .2HoO) 400 mc3 vízben 85 oldunk és ezt az oldatot 1000 cm® vízben oldott 60 gr. kereskedelmi kalcinált szódával (száraz nátriumkarbonáttal) lassan elegyítjük. A stannokloridoldatot, közvetlenül a kalcinált szódaoldathoz adása 90 előtt, további 400 cm3 vízzel hígítjuk. A stannohidroxid mint fehér kocsonyás csapadék válik ki, mely gyorsan leülepszik. Ezt a csapadékot dekantálással megmossuk, majd a fölös folyadékot a csapadék 95 ról elvezetjük. A fenti reakciót előnyösen közönséges szobahőmérsékleten hagyjuk végbemenni. A stannohidroxid stabilizálására a képződött csapadékot kevés vízben oldott 46 100 gr. nátriumkáleiumtartráttal (Rochellesókkal) elegyítjük. Az elért stabilizáló hatás valószínűleg hasonló ahhoz a hatáshoz, melyet Rochelle-sók rézoxidra fejtenek ki Fehling-féle oldatban, vagyis ez a hatás, 105 úgylátszik, komplex tartársavas sók képződésének köszönhető, melyek különböző lúgosságú oldatokban állandók. A fenti eljárással kapott csapadék térfogata mintegy 400 cm3 , (SnO)-tartalma pedig hozzá- 110 vetőlegesen 56 gr. A csapadék sűrű krémszerű massza. A végleges keverékben, vagyis a szőrtelenítőszerben ebből a folyós masszából annyit használunk fel, hogy az (SnO)-tartalom a keverékre számítva, 115 mintegy 3.5 százalék legyen, jóllehet fél százaléktól telítésig terjedő adagokban is
