108477. lajstromszámú szabadalom • Szemhéj alatt rögzíthető, a szemgolyón viselhető kontaktusüveg és eljárás annak előállítására

Megjelent 1934. évi iebruár l

ió 15-én. KA0TAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108477. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Szemhéj alatt rögzíthető, a szemgolyón viselhető kontaktnsüveg és eljárás annak előállítására. Dr. Dallos József egyetemi tanárseg-éd, szemorvos Budapest. A bejelentés napja 1933. évi február hó 10-ike. A szemgolyó mellső felszínéhez illeszkedő és itt a szemhéjak alatt rögzíthető héjszerű szemüvegeknek, az ú. n. kontaktu süvegeknek két rendszere ismeretes. 5 Mindkét rendszernél a kontaktusüveg két részből áll: középső szaruhártya-részből, amely a szemgolyó előboltosuló szaruhártyájának megfelően dudorszerűen kiemelkedik és a pupilla területe elé eső részén 10 optikailag hatásos, valamint az ehhez csatlakozó, a szemgolyó mellső felszínének többi részét fedő inhártyarészből, mely utóbbinak feladata az ín, ill. kötőhártyá hoz simulva a szemhéjak alatt fájdalom-15 mentes, biztos felfekvóst találni. E két rendszer lényegesen különbözik egymástól. A csiszolt rendszerű kontaktusüvegeknél a középső szaruhártyarész és a hozzá csatlakozó ínhártyarész is külön-20 böző sugarú gömb, ill. szabályos forgási felület, köralakú peremmel. Az ilyen kontaktusüvegek előnye, hogy a középső optikai rész azáltal, hogy kívül és belül is csiszolt, szabályosan gömbszerű s így 25 fénytörőképessége is tökéletes. Hátránya, hogy gömbfelülete és kör alakú pereme tökéletlenül illeszkedik a szemgolyóhoz, amelynek domború felszíne nem szabályosan gömbszerű, amiáltal az üveg helyen-30 ként nyomást gyakorol az érzékeny szemgolyóra, viselése rövid idő múlva fájdalmat okoz, tűrhetetlen, sőt ártalmas. A másik fújt rendszernél a kontaktusüveg szaruhártyarésze a fúvás folytán 35 csak megközelítően gömbszerű, ínhártyarésze viszont oly kép van hajlítva, hogy nagyjából illeszkedik a szabálytalanul domború felszínű . szemgolyóhoz, pereme pedig a szem kötőhártyájára úgy fekszik fel, hogy fájdalmat nem okoz s így meg- íO szakítás nélkül hosszabb ideig hordható. Hátránya az ilyen üvegeknek az, hogy a fúvás útján előállított, optikailag hatásos középső részük nem szabályosan gömbszerű és a kívánt dioptriaértéknek meg- 45 felelően nem is csiszolható. Ez utóbbira irányuló kísérletek eddig meghiúsultak. A fúvás útján előállított kontaktusüvegek közül tehát csak véletlenségből akad oly üveg, amely egy bizonyos szemnek alak és 50 optikai hatás szempontjából nagyjából megfelel ós ha ez a példány eltört vagy elkopott, ismét vele azonos üveg elő nem állítható. Legjobb esetben csak hozzá többé-kevésbbé hasonló üveg fujható. 55 Megjegyzendő, hogy mindkét rendszernél, midőn a kontaktusüveget a szemhéjak alá helyezzük és az a szemgolyóhoz illeszkedett, a szem szaruhártyája és az üveg optikai része között könnyfolyadék gyűlik 60 meg. Ez a bezárt folyadék állandó lencsét • képez, amelynek fénytörésmutatója csaknem azonos a szaruhártyáéval. Mértékadó az ilymódon kapott folyadéklencse hatására a kontaktusüveg optikai részének 65 belső görbülete, mert azáltal, hogy ez erősebb, vagy gyengébb a szaruhártyáénál, gyűjtő, ill. szóró folyadéklencse képződik, így sikerül egyrészt a szaruhártya beteges görbületi rendellenességeit hatásta- 70 lanná tenni, másrészt a szaruhártya optikai hatását megváltoztatni és ezáltal a szem gömbi fénytörési hibáit, a közel- és távollátóságot is kijavítani. Ezek az előnyök csiszolt üvegeknél biztonsággal, fújt 75 üvegeknél azonban, a csiszolás lehetetlen-