108459. lajstromszámú szabadalom • Szerelék közúti járműveken a por lecsapására
Megjelent 1934. évi február hó 15-én. __ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108459. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Szerelék közúti járműveken a por lecsapására. Schiefer Rudolf gépszerkesztő Pitteri. A bejelentés napja: 1932. évi december hó 12-ike. A találmány szereilék közúti járműveken a por lecsapására és célja egyrészt a kerekekkel felkavart porfelhő hatásos megszüntetése, másrészt a lecsapó folyadék alL 5 kalmas megválasztásával1 az úton fekve maradó por megkötése, illetve magának az útnak a tökéletesbítése. A gyorsan futó járművektől felkavart porfelhő csökkentér sére való ismert eszközökkel nem lehetett 10 ezt a célt elérni, mert lényegileg megelégedtek azzal, hogy a port tokban felfogják és csőalakú kibocsátócsonkban permetezővel megnedvesítsék, ami azonban csak kis mértékben) sikerülhet, ellenben könnyen a 15 csonk eldugulásához vezethet. A találmány sokkal1 messzebbmenő célját hasonlíthatatlanul egyszerűbb eszközökkel úgy érjük el, hogy minden egyes keréknyom körzetében valamely por kötő fo-20 lyadék és gázállapotú, nyomás alatt álló közeg hozzávezető csöveit egy-egy szóró íuvókává egyesítjük. Kísérletekből kitűnt, hogy ilyen módon a szabadon felkavart port, mely igeru finom szemekből áll, az 25 ugyancsak finom elosztású folyadékrészecskékkel megfoghatjuk és hatásosan lecsaphatjuk. A fúvóka szóráskúpjának megfelelően' a fúvókának a kerékhez viszonyított kellő elrendezésével a porfelhő és a 30 szóráskúp körzeteinek lehető legnagyobb egyezését érhetjük el. Minél nagyobb a folyadék lekötöképessége, annál1 nagyobb mértékben fogja megjavítani a folyadék az utat, mert ekkor a lecsapott porszemek 85 könnyebben tapadnak az útburkolathoz. Ezért célszerűen olajat használunk porlasztott folyadékul1 . Az olajnak az útápolásnál ismert előnyös hatását különösen akkor tudjuk nagy mértékben kihasználni, 40 ha azt némi feleslegben vezetjük a l'uvókához, mert ekkor a felkavart por lecsapásával együtt egyúttal az út öntözését is elvégezhetjük, ami az útnak a találmány szerint felszerelt járművekkel1 történő bejárásánál fellépő együttes hatás miatt, mint 45 járulékos művelet, úgyszólván magától következik be. A szereléket valamelyik kerékcsoportnál vagy valamennyi keréknél1 alkalmazhatjuk és központi tartályokból1 táplálhatjuk. Géperejű járműveknél1 a nyo- 50 más alatt álló közeg külön tartályát megtakaríthatjuk, ha nyomóközegként a motor kipuffogó gázait használjuk fel, amikor is a fúvókák nyomóközeg-vezetékeit közvetlenül a kipuffogó gáz vezetékéhez 55 csatlakoztatjuk. A mellékelt rajz a találmány szerinti szerelék egyik foganatosítási alakját példaképpen, géperejű járművön tünteti fel. Az 1. ábra a kocsi oldalnézete és részben 60 metszete. A 2. ábra a szerelék vázlatos felülnézetet, melynél csak a kerekeket, a motort és a kipuffogó vezetéket rajzoltuk be. A 3. és 4. ábra egy fúvóka hosszmetszete 65 és végnézete, utóbbi a külső fuvókatest eltávolítása után. Az (1) szóró fúvókákat az ábrázolt esetben a mellső és hátsó kerekek mögött, a (2, 3) sárhányók alsó oldalán, olyan 70 helyzetben szereltük fel (1. ábra), hogy a szóráskúp menetirányban ferdén lefelé hat és a kerék kerületéig ér. Minden fuvókához egy (4) folyadékvezeték és egy (5) nyomóközeg-vezeték visz (2. ábra). A (4) 75 vezetékek a (6) vezeték közvetítésével a (7) tartályhoz csatlakoznak, amely előtt a (8) szabályozószervet a vezetőülésről a (9) Bowdenhuzal és a (10) emeltyű segélyével működtethetjük. Az (5) vezetékek a (11, 80
