108450. lajstromszámú szabadalom • Fűtőcsöves túlhevítő fordulócsövekkel, mozdony- vagy hajókazánokhoz

Megjelent 1934. évi február hó 15-én. __ KAOYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 108450. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Fütőcsöves túlhevítő fordulócsövekkel, mozdony- vagy hajókazánokhoz. Dr. Ingr. Lentz Hugró építési tanácsos Berlin. A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 9-ike. A találmány fűtőcsöves túlhevítő fordulócsövekkel, mozdony- vagy hajókazánokhoz. Hajókazánoknál a túlhevítőelemek fordulóvégei már eddig is a (for-5 duló-) tűzkamrába nyúltak be. A túlhevítő e kiképzésének célja a fűtőfelület nagyobbítása és a túlhevítési hőmérséklet növelése. Ezt a célt azonban csak tökéletlenül érik el, ami onnan ered, hogy a túl-10 hevítőfelület nemcsak a tűztérbe nyúló csőrészekből, hanem még a füstcsövek; belsejében fekvő csőrészekből1

is áll. Az utóbbiakban hőszigetelés hiányában a füstgázok és a gőz között állandó hő-15 kicserélődés megy végbe, ami az elérni' szándékolt előnyöket részben ismét meghiúsítja. minthogy a túlhevítőcsővégék felé áramló gőzí már a füstcsövek belsejében nagymennyiségű meleget vett fel, 20 ennélfogva az a végekben már nem képes annyi meleget felvenni, mint amenynyit ott hozzávezetni lehetne. Ennek az a következménye, hogy a csővégek könynyen elégnek, vagy pedig, hogy azokhoz 25 csak olyan tűzgázokat szabad hozzájuttatni, amelyek már jelentékenyen lehűltek. A találmány szerint e hátrányt úgy küszöböljük ki, hogy a nem védett for-30 dulócsővégeket a tűzszekrénybe hagyjuk benyúlni és a hozzávezetőcsövek megfelelő hőszigetelése által1

arról gondoskodunk, hogy a gőz; alacsony hőmérséklettel jusson a tűztérbe benyúló fordulócső-35 végekhez;, oly célból, hogy e végekben nagy hőmérsékletesós és ennek folytán jelentékeny (melegfelvevőképesség, legyen meg. Ily módon aránylag kis hatásos fűtőfelülettel gyors és nagymérvű túl-40 hevítés lehetséges, anélkül, hogy a csővégek elégésétől kellene tartani. A visszavezetőcsövék megfelelő hőszigetelésével pedig megakadályozzuk, hogy a nagy mértékben túlhevített gőz hőleadás folytán lehűljön. í5• Mindegyik túlhevítőelemnek a tűztérbe . nyúló vége emellett többször görbített lehet, úgy, hogy a tűztérbe csak kevéssé benyúló egyik görbületben a ,gőz- előszárítása, a tűztérbe mélyebben benyúló 50 következő görbületben pedig a túlhevítés megy végbe. A rajz az új túlhevítőnek három különböző példaképem foganatosítási alakját hossz- és keresztmetszetekben mutatja. 55. (a) a tűzszekrény fala, amelybe a (b) füstcsövek vannak behengerelve. A legfelső füstcsőbe beépített túlhevítőelem (1. ábra) a (c) hozzávezetőcsőből áll, amely a tűz,térben fekivő, ül. abba benyúló (d) 60 forduló végével az (f) visszavezetőcsőbe megy át. Az, (f) visszavezetőcsövet a (g) cső veszi körül, amely a (d) fordulócsővégben nagy mértékben túlhevített gőzt a (b) 65 füstcsövön keresztüláramló hidegebb tűzgázoknák való hőleadástól megvédi. Az ily módon kiképezett túlhevítőelem sugárirányban van a (b) füstcsőbe beépítve, A (c) hozzávezetőcső körüli hőszigetelőcsövet 70 mellőzhetjük, ha a fáradt gázoknak a túlhevít őelemekkel ellátott füstcsöveken keresztül való áramlása torlódás folytán csak nagyon gyenge, úgy, hogy ezek a füstcsövek maguk hatnak bizonyos mér- 75 tékben szigetelőcsövek gyanánt. Ezt a torlódást például oly módon érhetjük, el, hogy a (b) füstcsőnek a füstkamránál fekvő (a rajzon fel nem tüntetett) végé-