108425. lajstromszámú szabadalom • Óra
(10, 11) csigaáttevéssel és (12, 13) lassító fogaskerekekkel visszük át az óra mutatóira. A (6) kerék pólusai permanens acélmágnesek, de ily kis gépek működését 5 az sem befolyásolja, csupán legfeljebb a motornak a szinkronizmusba zökkenését némileg megnehezíti, ha ezek a pólusok mágnesezetlen lágyvasból vannak. A motorokat pl. valamely városi váltó-10 áramú hálózat szabályozott periódusszámához szinkronizáljuk és ekkor az ilyen motorokkal hajtott órák, az egész városban mindenütt, egyformán fognak járni, bárhol is kapcsoljuk az új órákat az illető háló-. 15 zatra. A 2. ábrából láthatjuk, hogj' a szinkronmotor (6) kerekében, amely az előbb jelzett módon akár mágneses, akár nem mágneses Lehet, (11) üreg van. A (6) kerékbe 20 egy vagy több ily üreget vájhatunk. Ezek csökkentik a kerék hatástalan súlyát és így a fölösleges súrlódási ellenállást. A 2. ábrából láthatjuk továbbá, hogy a (8, 9) csaptűk kicserélhetően vannak el-25 rendezve a (7) tengelyen. A csaplűk minimumra csökkentik a szinkronmotor forgásával járó súrlódást és azzal, hogy a csaptűk könnyen kiválthatók, laikusok is pótolhatják a kopásokat. A (8, 9) csaptűk 30 szokványos grammofontűk, amik a kereskedelemben közönségesen és olcsón beszerezhetők. A leírt órák szinkronmotorának tápvezetéke hozzá csatlakozó dugó- vagy egyéb 35 szokásos hálózati kontaktusban végződhetik, úgyhogy az órát ugyanúgy a város bármely helyén és a lakások bármely részében, a szokásos konnektoroknál, a váltóáramú hálózatra kapcsolhatjuk, mint va-40 lami hordozható elektromos lámpát. A szinkronmotor tudvalevőleg csak akkor indul meg, ha azt elébb a kellő fordulatszámra hoztuk, miért is a szinkronmotorokhoz külön indítót kell alkalmaz-45 nunk. A találmány szerint kényszerkapcsolatot létesítünk a szinkronmotor kapcsolója és indítója között, úgyhogy még az óra hajtásához szükséges csekély áram sem fogyasztódik hiába, hanem csupán akkor 50 kapcsolódik be, ha a szinkronmotort meg is indítjuk, vagyis mikor az óra jár. A 3. ábrában oly megoldást látunk, hogy a szinkronmotor kapcsolója rugózott fogasrúd, amely a szinkronmotor indító fo-55 gaskerekével működik együtt. Ezzel a nemszakértő közönség részéről is könnyen kezelhető, mechanikai indítót kapunk. A 3. ábrában vázlatosan jeleztük á (4) és (5) tekercseket, valamint a (6) mágneskereket, amelynek (7) tengelyére van ékelve a (15) 60 indító fogaskerék. Az utóbbit a 2. ábrában is feltüntettük. A (15) fogaskerékkel együtt működik a (16) fogasrúd, amely a (17) gombnál fogva kezelhető és a (18) rugóval ellentartofct 65 (19) rúdra van erősítve. E rúd végével szemben van az (1) állványzattól elszigetelt (20) kontaktusnyelv. A tápvezeték egyik ága közvetlenül kapcsolódik az (5) tekercshez, a másik pedig a (20) nyelven és (19) 70 rúdon keresztül a (4) tekercshez, mimellett a két tekercs sorosam van kapcsolva. Az ábrából kivehető, hogy a (4, 5) tekercsek csupán akkor kapnak áramot, ha a (19, 20) kontaktus záródik. Az órát úgy kapcsol- 75 juk ki, hogy a (19) rudat, a (18) rugó nyomóhatásával szemben, jobbra húzzuk vissza, amíg a (16) fogasrúd elhagyja a (15) fogaskereket. A (16) fogasrúd, hátrahúzása közben, úgyis elforgatható, hogy ne 80 érintkezzék a (15; kerékkel. Midőn az órát újból be akarjuk kapcsolni, akkor úgy engedjük el a (19) rudat, hogy ez a (18) rugó hatására előrepattan, mire a (16) fogasrúd gyors forgásba hozza a (15) in- 85 dítókereket és evvel együtt a (6) mágneskereket is. A (18) rugónak oly erősnek kell lennie, hogy a szinkronizáláshoz szükséges gyorsítást előidézhesse. A 4. ábrából önmagában ismeretes elek- 90 tromos indítást látunk. A (6) mágneskerékkel konaxiális (22, 23) kollektorszegmensekhez vezetjük a (6) mágneskerék néhány pólusára tekercselt (24. 25) menetek huzalait. A kollektorhoz (25, 26) kefék vezetik 95 az áramot. Indításkor a (27) kapcsolót szaggatott vonallal jelölt állásába forgatjuk, mikor is a (23, 24) tekercsek sorba vannak kapcsolva a (4. 5) tekercsekkel és tehát a motor minit váltakozó áramú sze- 100 rieszmotor indul meg. Indítás után telt vonallal jelölt állásába forgatjuk a (27) kapcsolót, mikor is a (23, 24) forgótekercseket rövidre zárjuk. Az 5. ábra szintén önmagában ismeretes 105 elektromos indítást tüntet fel. A (4, 5) tekercsek irányától (90) elektromos fokra térbeüleg eltoltam (28, 29) segédfázis takercspárt helyezünk el, amelybe indításkor a (30) kapcsoló zárásával, a (4, 5) teker- lio esek áramához képest fázisban eltolt áramot juttatunk. A két tekercspár ekkor körülforgó mágneses teret alkot, amely indukciós motorként magával ragadja és szinkron fordulatszámra hozza a (6) mágnes- 115 kereket. Indítás után a (30) kapcsolóval kikapcsoljuk a segédfázist. Ugyanabból a hálózatból, amely az órát
