108415. lajstromszámú szabadalom • Villamos kályha
Megjelent 1934. évi február hó 133-én. __ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108415. SZÁM. — Vir/i. OSZTÁLY. Villamos kályha. Bóka László műszaki tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1933. évi íeóruár hó 14-ike. Mint ismeretes a villamos fűtést izzóellenállás adja, ahol a termelt hőmennyiség az áram erősségétől és az izzófelület nagyságától függ. Az előbbi szabadon vá-5 lasztható, az utóbbit laposra hengerelt ellenállással törekedtek nagyobbítani, de még mindig: 1. a hőkibocsájtó felület oly kicsiny, hogy még egy normális szoba levegő-10 mennyiségét sem tudja oly gyors körmozgásban tartani, hogy lényeges hődifferenciák ne lennének; továbbá 2. a hőkibocsájtó felület 300—6003 -on izzó lévén a levegőt szárítja; végül 15 3. az előbb említett hőfokon izzó ellenállás hamarosan elég, mikor is az egész ellenállás kicserélése válik szükségessé. A találmány az 1—3. pontba foglalt hiányokon azzal segít, hogy a hőkibocsájtó fe-20 Kilétet a fűtendő helyiség nagyságához méretezi, az izzó felületről a hőt elvezeti, minek folytán elérhető az erős izzás s ezzel együtt a levegő szárazságának megszüntetése és az ellenállás időelőtti kiégése. 25 Mindez azzal válik lehetővé, ha az izzó ellenállásra egyenlő távolságokban bordákkal ellátott hűtőtesteket iktatunk. Ekkor az ellenállás izzó felületéről a hő egy része vezetés folytán átáramlik a bordázott jó hő 30 és villamos vezetőjű hűtő felületre, mely sokkal nagyobb felületén érintkezvén a levegővel, nagyobb tömegű levegőnek adja át a hőt. így elvonva a hőt az izzó felületről, ennek izzása szabályozható a hűtőtestek 35 nagyságával és egymástól való távolságával, Az ellenállás e beiktatott részén a hűtőtest belsejéhez van szorítva, minek következtében a villamos áram a jó vezetőjű hűtőtestben halad. Ez a körülmény magá-40 val vonja az izzóellenállás valóságos hoszszabbodását, továbbá lehetővé teszi, hogy kiégés esetén elég az ellenállás két hűtőtest közötti részének kicserélése. Kisebb kapacitású kályháknál szigetelő közbeiktatásával szorítjuk az izzóellenállást a hűtőtestbe. Ebben az esetben az áram továbbra is az ellenállásban halad, miért is az előbbihez képest, lényegesen rövidebb izzóellenállásra és kevesebb hűtőtestre van szükség. 50 A mellékelt rajzon a fenti elvek szem előtt tartásával készített villamos kályha péidáképpeni kiviteli alakja látható. Az 1. ábrán (E) izzóellenáliásra egyenlő távolságokban (H) hűtőtestek vannak ik- 55 tatva. E hűtőtestek lemezekből vannak összeállítva, azonban készíthetők egy darabban is. A 2. ábra lemezekből összeállított hűtőlest metszetét ábrázolja, ahol az (A) jó hővezető hűtőlamelláik (B) jó 60 hővezető gyűrűk közbeiktatása mellett (C) csavarokkal vannak összeszorítva s középen (lásd 3. ábrát, mely egy hűtőtest oldalnézetét mutatja) (O) furattal vagy nyílással ellátva, hogy az (E) izzóellenállás 65 átvezethető legyen, melyet (D) lemez segítségével (F) csavarok szorítanak a hűtőtest belső falához úgy, hogy a hőátadás minél közvetlenebb legyen. A 4. ábra kisebb kapacitású kályhákhoz 70 való hűtőiestet mutat metszetben, ahol (E) ellenállás (H) hűtőtesttől és (D) lemeztől (S) közbeiktatott szigetélővel el van szigetelve. Az 5. ábra olyan kiviteli alakot mutat, 75 ahol az egyes hűtőtest-sorozatolk (V) jó vezetővel egymásután vannak kapcsolva és az egész berendezés (M) lukacsos védőburkolattal van borítva.
