108410. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gabonaféléknek és egyéb növényeknek kezelésére és mélyebbre ültetésére

hogy e hatást teljes mértékben elérjük, az egyes vetőmagvakat célszerűen egymástól távol szórjuk szét. Minthogy a találmány szerint termelt növényeknek rend-5 kívül erős és terjedelmes gyökerük, valamint messze elágazó leveleik vannak, a talajnak csak egyes hosszcsíkjait vetjük be, hogy a talajban! és a felüleben elegendő teret létesítsünk, míg a közbenső csíkok 10 üresen maradnak. Ezzel még azt az előnyt érjük el, hogy szántóeszközökkel és gépekkel egyszerű módon végigjárhatjuk a szántóföldet, anélkül, hogy a növényeket megsértenék. 15 Ha a növény annyira fejlődött, hogy a szárképzőcsomók a< 1 v e n t ívgyö k e r c1

k e I. kezdenek képezni, akkor célszerűen morzsalékkal vesszük körül, hogy a gyökereiknek, tehát a földbe tartozó növényrészeknek a 20 fejlődéshez elegendő föld álljon rendelkezésre. A növényeket további fejlődés után adventívgyökereknek további fejlesztése és erős szárképzés céljából jól kupacoljuk és később mélyebbre ültetjük, hogy a növést 25 önmagában ismert módon tovább előmozdítsuk. Ha arról van szó, hogy oly növényeket, amelyeket az eddig szokásos eljárások szerint mél3T

en sorbavetünk, akként alakítsunk 30 át, hogy hasonló kedvező módon fejlődhes. senek, akkor a növénynek a vetőmag feletti részét körülvevő földet eltávolítjuk, pl. olymódon, hogy a vetősortól jobbra és balra árkot húzunk és a megmaradt részeket 35 kiegyenlítjük. Ezzel a növényt annyira szabaddá tesszük, hogy a vetőmag a felszínen vagy közvetlenül alatta van. Ily módon a bekövetkezett csírázás után annyira fontos napsugarak közAetlenül halhatnak a nö~ 40 vényre és legzsengébb korában alapot teremthetnek egy erős szárképzőcsomónak. Ezután a fent ismertetett módon járunk el. A laza vagy előzőleg külön lazított földben] termő növények mélyebbre ültetéséhez 45 gyakran nyomóhengert használunk, amely a növényeket hordó földcsíkot lenyomja. Ez az eljárás több tekintetben hátrányos. Ugyanis a nyomóhenger a növény környékén levő földet annyira összesajtolja, hogy 50 ezzel a gyökerek és a növény többi részét károsan befolyásolja. Azonkívül kénytelenek vagyunk a hengerekkel készített barázdákat bizonyos idő múlva betemetni, hogy a felső növénytest alsó részét, amely köz-55 ben ismét kiegyenesedett, földdel körülvegyük. Az egész eljárás tehát legalább két munkamenetet kíván meg. A találmány célja e hátrányok kiküszöbölése. A találmány abból a gondolatból indul ki. hogy csak a növényt, tehát a környező föld 60 nélkül ültetjük mélyebbre, úgyhogy a földnek tömörítése és összenyomása nem következik be és a talajnak utólagos kiegyenlítése elmarad. A találmány értelmében a laza vagy előzőleg lazított földben álló nö- 65 vényeket egyes függélyes irányban mozgatható kölyükkel, úgyszólván üdtetőrudakkal lenyomjuk, amely ültetőrudak mindegyike mindenkor egy növényt talál. Ezek a kölyük alsó végüköni célszerűen hasítottak, 70 úgyhogy ferdén lefelényúló ágakban végződnek, mintegy háromláb módjára. Ezek az ágak villaszerűeni fogják körül a növényt és lenyomják anélkül, hogy jelentékeny mennyiségű földet ragadnának ma- 75 gukkal és anélkül, hogy a növényt összenyomnák. A kölyük rugalmasak lehetnek, pl. gumiból készülhetnek. A függélyes mozgáson kívül a géphez képest vízszintes irányú mozgást is adunk a kölyüknek. amely 80 a gép előremozgását éppen mindaddig ellensúlyozza. míg a kölyük a földben vannak. A találmány lehetővé teszi, hogy szélesen szántott növényeket mélyebbre ültes- 85 sünk. E célból ajánlatos a növényeket különös módon elrendezni, amely különös elrendezést már vetéskor foganatosítjuk. Eszerint a magvakat széles csíkokban vetjük, amelyek közt oly széles csíkok maradnak, 90 hogy a gép a szántóföldön tovahaladhat anélkül, hogy a növények megsérülnének. A növényeknek ez az elrendezése annyiban is előnyös, hogy lényegesen több fény, levegő, szénsav stb. juthat a növényhez. 95 Azonkívül még az a lehetőség is adódik, hogy a szabadon maradó csíkból földet vehetünk a későbbi kupacoláshoz, anélkül, hogy erre a célra a növény gyökereinek közeléből vennénk el földet. 100 A rajz a találmánynak több kiviteli alakját mutatja példaképpen. Az 1—14. ábra a föld keresztmetszete a növény különböző fejlődési stádiumában, a 15—17. ábrák vázlatosan mulatják a 105 kö'lyű működési módját. A 18—19. ábra keresztmetszetben és felülnézetben mutatja a növények elhelyezkedését a be nem ültetett széles csíkú szántóföldön. A 110 20. ábra a mélyílőgép egy kiviteli alakja, a 21. ábra 20—20 vonala menti hosszmetszetben. A 21. ábra a 20. ábra szerinti gép elölnézete. A 115 22. ábra egy másik kiviteli alaknak hosszmetszete. A