108409. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés és végátvivőkkel vagy közbenső átvivőkkel dolgozó távirótelepekhez, a vezetékek szakaszos simplex-kettősáramú üzemével

— 5 -torral párhuzamosan kapcsolja; így ugyanazt a hatást érjük cl, mint a részt­vevő állomáson a (Rl) és '(Cl) elemek pár­huzamos kapcsolásával. A (ylll) kontak-5 tus újból záródik, miáltal a (II) segéd­tekercs a (yl) relais horgonyának leesését késlelteti. A (XI) relaison az áram ugyan minden esetben átfolyik, ha az (szl) kon­taktus a rajzolt helyzetbe kerül, azonban 10 a relais, mint azt már említettük, a segéd­tekercs áramkörében fekvő (Gl) egyen­irányító hatása következtében késéssel vált ki, úgy, hogy az impulzussorozat át­vitele közben egyáltalán nem működik. 15 A vevőállomáson a beérkezett kettős­áramú impulzusokat a polarizált (ER) vevőrelais veszi és az (er) kontaktuson át, mint impulzusszerű megszakításokat, az (EM) vevőmágnes aramkörére viszi át. 20 Eközben az (ES) relais semmiféle villa­mos behatás alá nem kerül, mert az (er) horgony a rajzolt helyzetben a (R7) pót­ellenállást bekapcsolja. A forgalom befejezése után két állomás 25 közül az egyik lenyomja az (ST) billen­tyűt, úgy, hogy a (R2) ellenálláson át fel­töltött (C2) kondenzátor az (SR) adó­relaison és az (UR) átkapcsolón át kisütési áramlökést ad. Ez az áramlökés oly irá-80 nyú, hogy az (sr) horgony a rajzban fel­tüntetett hamis nyugalmi állapotba kerül és abban megmarad, mert az (ST) záró­kontaktus szabadonbocsátása után az (SR) relaisre nem hat ellentétes irányú impul-35 zus. A (C2) kondenzátor megfelelő mérete­zése révén a záróimpulzusnak hosszát tet­szés szerinti méretezésével meghatároz­hatjuk. A közbenső átvitel ideje alatt az (EZI) 40 polarizált vevőrelais (ezl) horgonyát a zá­róimpulzus a rajzolt hamis nyugalmi hely­zetbe állítja ós az ebben a helyzetben meg­marad, úgy, hogy a ( Yl) relais kiváltása és a (yll) kontaktus ennek következtében 45 történő zárása után a polarizált (SZÍ) adó­relaison és a semleges (UZ1) átkapcsoló­relaison az (EZI) vevőrelais gerjesztési ide­jétől független időtartamon át jeláram fo­lyik. Az (szl) kontaktus a rajzban feltűri-50 tetett hamis nyugalmi helyzetbe kerül és így az (uzl) kontaktuson át záróimpulzust küld a (IJ2) vezetékbe. A relais késlelteté­sének mértékétől függően hosszabb vagy rövidebb idő múlva kivált az i(Xl) relais 55 és nyitja a (xl) kontaktust, úgy hogy az (Yl) relais horgonyát leejti. Ez a leejtés, mint már említettük, késleltetéssel törté­niw, úgy, hogy az (yll) kontaktus csak bizonyos idő eltelte után nyílik. Csak ek­kor válik az (UZ1) átkapcsoló relais ismét 60 árammentessé ós az (uzl) kontaktust visz­szavezeti nyugalmi helyzetébe. A veze­tékbe küldött záróimpulzus hossza csak akkora, mely egyenlő ,az (XI) relais kés­leltetési idejének és az l(Yl) relais késlel- 65 tetési idejének összegével, tehát oly érték­kel, amely a beérkező záróimpulzustól minden tekintetben független. A másik állomáson a kikapcsoló impul­zust .az (ER) polarizált vevőrelais veszi 70 fel, melynek (er) horgonya visszatér a rajzból látható hamis nyugalmi helyzetbe. Ennek következtében a (V) bekapcsoló relais ismét árammentes és a (vll), vala­mint (vili) kontaktusok nyitásával le- 75 állítja a távírógépet. A (V) bekapcsoló relais a (vIV) kontaktus nyitásával az (ES) relaist teiepkapcsolásba hozza és az­zal, hogy a (VI) kontaktust a rajzban fel­tüntetett hamis nyugalmi helyzetbe ál- 80 lítja, a (Cl) kondenzátoron át az (SR) re­laist maradandóan átvezérli és az (AR) átkapcsoló relaist átmenetileg felgerjeszti. Ennek következtében az (UR) kontaktus átmenetileg a munkahelyzetbe tér és a ha- 85 mis nyugalmi helyzetben lévő (sr) adó­kontaktus bekapcsolásával kiváltja az el­lentétes irányú záróimpulzust, amely a közbenső átvivőkben is a fent leírt módon a polarizált relaisket a hamis nyugalmi 90 helyzetbe vezérli át és ismét helyreállítja a nyugalmi állapotot. A kikapcsolást ini­ciáló állomáson ez az ellentétes irányú im­pulzus a távkikapcsolás megtörténtét jelző ellenőrző impulzus. Ezen az állomáson a 95 leírt módon a távírógép is kikapcsolódik. Ekkor a berendezés ismét nyugalmi álla­potban van. Magától értetődik, hogy a leírt kapcso­lás a találmánynak csak egyik kiviteli 100 lehetősége. Közvetítéssel dolgozó üzemben a kapcsolásokat önmagában ismert módon kiegészítettük összekötő berendezésekkel, valamint a felhíváshoz és a forgalom vé­gét jelentő jelzések adásához szükséges be- 105 rendezésekkel és adott esetben oly választó berendezésekkel is, aminőket önműködő választóüzemű távbeszélő berendezéseknél szokásos alkalmazni. A távolból való be­kapcsolás és a távolból való kikapcsolás 110 vezérlése is eltérhet a fent leírt vezérlés­től. Ha pl. nem a hamis és helyes nyugalmi helyzet elvével dolgozunk, hanem pl. is­mert módon különböző hosszúságú impul­zusokat, vagy különböző számú, vagy kü- 115 lönböző csoportosítású impulzusokat alkal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom