108406. lajstromszámú szabadalom • Egyesített világító és szellőző padlásablak

juk, aminek folytán a lefelé irányuló", szellőző (d) rések keletkeznek, A (b) lemez eredetileg síkfelületű, szalag-alakú és a szellőzőnyílásokat a lemeznek > ily 5 állapotában sajtoljuk ki, azután a lemezt az (f) alaplemez áttörésének megfelelő alakra hajlítjuk, összeérő végeit összeerősítjük és alsó (b') szélét az| (f) alaplemez áttöréséhez pl. perémezéssel erősít-10 jük. A (b) rész felső szélét pl. azáltal merevítjük, hogy azt körülfutó drótra hajlítjuk rá, (2. ábra). A (b) szellőzőrész felül nyitott. E részt az 1—2. ábrák: szerint tetszőleges alakban domborított, díszített 15 és cinnezett, drótbetétes (c) üveglappal fedjük be, melyet a (b) szellőz,őrészhez, bármely (ismert módon, pl. (e) csavarkötésekkel, oldhatóan erősítünk. A 8—4. ábrák szerinti kiviteli alaknál a 20 (c) üveglapot, illetve üvegtesitet Jiasonló alakú (g) báloglemeztest helyettesíti, melynek körülfutó (g') peremét a (b) szellőzőtestre (erősítjük, míg e fedőlap középrészén szellőző és világító (h) rések van-25 nak, melyeket hasonló elvben készítünk, mint a szellőzőrés (d) réseit, vagyis úgy, hogy használati helyzetben a (h) rések lefelé irányuljanak és esőnek, hónak behatolását megakadályozzák. 30 Mivel az egyetlen darab domborított üvegből álló (c) fedőlap, drótbetéte ellenére is, törésre hajlamos, célszerű azt a (b) középrészhez szilárdan erősíteni, úgy, hogy ez ablakot a (c) üvejgtest megemelésével 35 nyitni ne lehessen és az üvegtestet szükség esetén csakis az (e) csavarok oldása után távolíthassuk el. Viszont a 3—4. ábrák szerinti bádogból sajtolt (g, h) fedőlapot, az, eddigi padlás-40 ablakok mintájára, bármely ismert módon, nyithatóra is készíthetjük. Amennyiben ,a (c) üveglapot mégis nyithatóra kívánjuk! készíteni, úgy illesz, kedési helyén rugalmas ütközőfelülete-45 ket kell alkalmaznunk, nehogy az üvegablak hirtelen becsapódásaikor eltörjék. Az 1—4. ábrák szerinti kiviteli alaknál az ablaknyílás ovális és az 1—2. ábráknál ugyancsak ovális, domborított, különle-50 gesen készült (c) üvegablakot alkalmazunk. Természetesen ily ablakok, mivel különleges célra készülnek, aránylag drágák. Olcsóbb építkezéseknél előnyösebb, • ha keretbe foglalt síkfelületű ablaküveget 55 használunk. Ez esetben az (f) alaplemeznek előnyösen téglalap-alakú áttöltése van, melyhez a most már téglalapkeresztmetszetű (b, d) szellőzőrész csatlakozik, melynek tehát hasáb-alakja van, mely h.-isálmak felső végét a keretbe foglalt, 60 síkfelületű (i) üveglap zárja el. A találmány szempontjából fontos, hogy az (i) üveglapot esetleges törésekor, könnyen cserélhessük és hogy az üveglapnak kerete kevés, tömeggyártással könnyen elő- 65 állítható darabból álljon. Az 5—7. ábrákon látható megoldásnál az (i) üveglapot két hosszoldalán és felső keresztoldalán 'lemezből hajlított (j) keret szegélyezi, míg e keret az üveglap 70 alsó, {keresztirányú széle felé nyitott, azért, hogy a keretbe, nyitott oldala felől az üveglapot betolhassuk és betolt helyzetében bármely ismert módon rögzíthessük. A (j) keret keresztmetszeti alak- 75 ját, a benne elhelyezkedő üveglappal, a nagyobb léptékű 7. ábra mutatja. Eszerint egyetlen lemezsávból többszörös meghajlítással, az, üveglemez szélének befogadására alkalmas oly keresztmetszeti ala- 80 kot állítunk elő, melynek felső vízszintes (j) része az üveglap síkjához simul, míg e (j) részj belső szélén felhajló (j') perem van, mely a tetőn végigfolyó Alizét az (i) üveglaptól távoltartja, miért is az üveg- §5 lapra csaJkis annyi esővíz juthat, mint amennyi közvetlenül ráhull. A keresztmetszeti alaknak van egy további, a (j) résszel párhuzamos, de utóbbi alatt fekvő (k) része, melynek belső szélén függélye- 90 sen felhajló (le') perem van, mely élével az üveglap alsó oldalához támaszkodik. A keretbe tolt üveglap tehát egyfelől a felhajló (k'j perem felső éle, másfelől a vízszintes (j) keretrész közé van befogva. E 95 keresztmetszeti alakot, a 7. ábrán, látható módon, egyetlen lemezsávból hajlítással egyszerűen előállíthatjuk, mi mellett a (j, j') részek, valamint a (j) rész, külső széléhez csatlakozó, függélyesen lehajló 100 (j") rész kétrét meghajlított lemezből állanak, míg a (k, k') részek, valamint a (j") rész alsó meghosszabbítását alkotó (1) rész csak 'egyszeres vagyis egyrétű lemezből állanak. A lemez alsó szélét ,is- 105 inert módon (1') huzal köré hajlítjuk és ezzel merevítjük A keret alsó, keresztirányú szélénél a 6. ábrán látható módon a (j', j, j", k') részek elmaradnak és a keretnek alsó (1) 110 része közvetlenül vízszintes (n) részbe megy át, mely a (k.) résszel egy síkba esik. A (11, 1) részekhez az (m) rögzítőpántokat erősítjük, melyeknek felső, szabad (m') végét, az üveglap betolásakor 115 a 6. ábrán kihúzottan rajzolt helyzetbe hajlítjuk, az üveglap betolása után pedig a rögzítőpántoknak (m') végét az. üveg-