108406. lajstromszámú szabadalom • Egyesített világító és szellőző padlásablak

Meg-jelent 11) 34. évi február lió 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108406. SZÁM. — VlII/k. OSZTÁLY. Egyesített világító és szellőző padlásablak. Petkó Gyula bádogos és szerelősegféd Budapest. A bejelentés napja 1932. évi november hó 30-ika. Eddigelé a padlásokat úgy szellőztet­ték, hogy a padlásablakokat kinyitották. E szellőzési módnak azonban több hát­ránya van. így pl. a nyitott ablakon át 5 az eső és hó aj padlás belsejébe juthat, továbbá a nyitott ablakon, át macskák, patkányok stb. szabadon ki-bej árhatnak és a padláson elraktározott élelmiszereket megdézsmálhatják!. 10 A találmány szerinti, egyesített, vilá­gító és szellőző padlásablak mind-e hátrá­nyokat kiküszöböli, azonkívül az eddigi padlásablakoknál lényegesen egyszerűbb és olcsóbb, mivel azoknál sokkal kevesebb, 15 legegyszerűbb esetben csak három rész­ből áll. A rajzon a találmánynak több példa­képpeni kiviteli alakját láthatjuk, me­lyektől a gyakorlatban, lényegüknek érin-20 tése nélkül, sokféleképpen el is térhe­tünk. Az ! 1. ábra a találmány szerinti padlásablak első kiviteli alakjának távlati képe, az la' ábrák annak részleges, vízszintes, 25 nagyobb léptékű nézete és metszete, a 2. ábra függélyes keresztmetszete; a 3. ábra ai 2. ábra szerinti kiviteli alak változata, de függélyes hosszmetszet­ben, a 30 4. ábra pedig részleges felülnézetben; az 5. ábra a padlásablaknak távlatilag feltüntetett harmadik kiviteli alakja, a 6. ábra annak részlete az ablaküveg behelyezése előtt; a 35 7. ábra részleges függélyes keresztmet­szete; a 8. ábra a negyedik kiviteli alaknak részleges függélyes keresztmetszete; a 9. ábra pedig nagyobb léptékű rész-40 léte. i A találmány szerinti padlásablak, az 1—4. ábrák szerinti, legegyszerűbb kivi­teli alakban, lényegileg három főrészből áll és pedig az (f) alaplemezből, a| (b, d) szellőztető részből és a (c), ül. (g) f fedő- 45 részből. Az (f) alaplemezt előnyösen cinkbádog­ból készítjük és (f) hosszszélének fel­haj lításávali, valamint közbeeső léc­alakú (f") kihajlításokkal merevítjük. Ez 50 alaplemeznek tetszőleges alakú, jelem! pél­dánál tojásdad-alakú kivágása van, amely­hez a (b) szellőztetőrészt, mely vízszin­tes keresztmetszetében ugyanolyan alakú, mint az alaplemeznek kivágása, bármely 55 ismert módon erősítjük. E (b) szellőző­rész tehát lényegileg oly hengerfelületbőJ áll, melynek! keresztmetszete tojásdad­alakú. Jelen kiviteli alaknál © (b) hen­gerfelület alkotói nem egyenes vonalúak, 60-hanem íveltek, miért is e felület csak nagyjában henger-alakú és kifelé dombo­rodik. E felület azáltal válik szellőztető felületté, hogy azon (d) szellőzőrésék. vannak, melyek olyanok, hogy hónak, 65-esőnek behatolását megakadályozzák, amit úgy érünk el, hogy a szellőzőrések lefelé irányulnak. A (b) szellőzőrésnek felső részén ily szellőzőréseket nem ké­szítünk, hanem csakis annak oldalsó és 70^ alsó részén. A (b) felületet előnyösen egyetlen meghajlított és sajtolt lemez­ből készítjük, melyből a lefelé 'irányuló (d) szellőzőréseket ugyancsak kisajtoljuk, és pedig úgy, hogy elsősorban a lemezt 75-előnyösen ív-alakban a rés hosszának megfelelően a (3) vonal mentén bevágjuk, azután e (3) vonal feletti (4) lemezrést kidomborítjuk, ugyanakkor pedig a (3) vonal alatti (5) lemezrészt befelé nyom- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom