108395. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép bárminemű szövetek és tárgyak, különösen fehérnemű tisztítására

Megjelent. 1034. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108395. SZÁM. — XXI/a. (XlV/e.) OSZTÁLY. Eljárás és gép bárminemű szövetek és tárgyak, különösen fehérnemű tisztítására. Schieferstein Heinrich Georg mérnök Berlin. A bejelentés napja 1932. évi július hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi július hó 11-ike. Gépi mosó- és tisztítóeljárásoknál az oda-visszamenő mozgás alkalmazása ismeretes. így pl. oly mosógépek már régóta ismeretesek, amelyeknél a ruhát í 5 a mosófolyadékban ide-odamozgatják. Emellett rendszerint a tisztítandó szövetek közé egyes tövisek vagy szárnyak nyúlnak, hogy azokat biztosan ide-odamozgassáik és a falakat, amelyek között 10 a ruhát mozgatják, rendszerint a kézi mosási eljárásnál végbemenő folyamatok utánzására bordákkal látják el. A mozgási sebességnek emellett természetesen viszonylag alacsony határok között kell 15 maradni, mert különben a szövetek (kelmék stb.) könnyen elszakadnak, illetve tönkremennek. E károsodások megakadályozására megkísérelték továbbá forgó tisztító tar-20 tályok alkalmazását. Az ezekkel elért hatások sem voltak kielégítők, mert itt az odavisszamenő mozgás, amely a tisztítóeljárást biztosan előmozdítja, hiányzik és növekvő forgássebességnél a ke-25 letkező centrifugális erők a folyamatot zavarják. A találmány alapját képező új megismerés azon alapszik, hogy szövetek stb. ! gépi tisztításánál az a fontos, hogy a 30 tisztító-, oldó- és fehérítőszerekkel ellátott folyadékot lehetőleg gyakran és hatásosan szívassuk, illetve nyomjuk két irányban a szöveteken át, hogy a rajtuk tapadó alkatrészeket eltávolítsuk. Tehát 85 nem azon múlik, hogy a szennyest, mint olyant mozgassuk oda-vissza, hanem lényegesen hatásosabb tisztítás következik be, ha a ruhát helyben hagyjuk és a folyadékot áramoltatjuk, gyorsan cda-40 vissza, vagy ha a folyadékban ódavisszamenő mozgásokat létesítünk és » ruhát a folyadékon belül magára hagyjuk, mert ekkor azt a folyadék mozgatja oda-vissza és a ruhának tehetetlenségénél fogva fázisban vissza kell maradnia. 45. Ez gyors, mozgásváltozásnál semmi egyebet nem jelent, mint hogy egyrészt a folyadék, másrészt a ruha oda-visszamenő mozgása között fáziseltolás folytán oly viszonylagos mozgás jön létre, amely a 51). folyadéknak kétoldali leszívásával, illetve átsajtolásával egyenértékű. A találmány alapját képező további megismerés abban van, hogy a mosófolyamathoz szükséges teljesítményt (má- 55 sodpercenkénti munka) a lengések frekenciájával növeljük, oly célból, hogy azokat az erőket, valamint utakat, amelyek a ruha igénybevételéhez hozzájárulnak, lehetőleg kis értékeken tarthas- 60 suk. A folyamat elvét az 1. ábrán szemléttettük. A (b) fedővel elzárt (a) tartály úgy a tisztítófolyadékot, mint a tisztítandó szöveteket tartalmazza. A két ex- 65 centrikus (u) súly a tartályon keresztülmenő tengelyen van kétoldalt inegerő- „ sítve és a súlyokat pl. a (c) motor forgó mozgásban tartja. Az átmenő (x) tengelyt a tartály belsejében az (r) cső szo- 70 rosan körülveszi, miáltal sem a tengely maga, sem a kenőfolyadék nem kerülhet a tisztítandó szövetekkel érintkezésbe. Az egész berendezést a függő vagy álló (í) vagy (fl) rugók tartják. Ez a berendezes 75 azonban, mely természetesen a szakgatott vonallal rajzolt (g) excenterrel és a (h) hajtóruddal is működtethető, még némely tekintetben hátrányos, mert a hajtás úgy excenter, mint központon kívüli 80