108384. lajstromszámú szabadalom • Elektromos unipoláris hajtómű

ís növelhető. Hogy az áram szigetelés út­ján kövesse helyes útját, vízüveg- vagy lakkszigeteléssel szabályozható. [2. ábra (j) vastagvonal.J [A golyóscsapágyakat 5 (d) a csapágyzsír (f) mentesíti a higany­tól és a tömítést kedvezően támasztja alá.] A higany bevezetésére (e) betöltő nyílás szolgál. A 2. ábrán feltüntetett (g) generáto.rta-10 got (c) tengely hajtja. Ha az idegen áram­forrásból gerjesztett (b) tekercs fokozatos bekapcsolása a generátortagot, a motor­tagokat, (valamint az állórészt) felger­jeszti, úgy a generátortag növekvő ára-15 mot ad át a motortagoknak. A (b) tekercs bekapcsolásával beállott üzemi helyzet­ben a hajtómű teljes áttétellel működik. (Ekkor a mágneses fluxus eloszlása meg­felel az 1. ábra szerinti eloszlásnak.) Az 20 (a) tekercs bekapcsolása az áttételt ki­sebbíti, minélfogva e tekercs szabályzá­sával az áttétel befolyásolható. Az átté­tel (a veszteségeket nem tekintve) akkor éri el az 1:1 arányt, amikor az (s) álló 25 részben a mágneses térerősség 0-ra esik. Az idegen gerjesztés [(b) tekercs] he­lyett főáramkörű gerjesztés is lehetséges. A főáram egymenetű tekercs részére is nagy lenne, ezért az áram a (h) gvűrű-80 alakú vezetőben nem halad egy egész me­net hosszúságában. E gerjesztőgyűrű (g) egymástól elszigetelt részekre van osztva. Ilyen szabályozható gyűrűt az 5. ábra (h) mutat három állásban. A 4. ábrán 35 metszetben látható a gyűrű (h), mely nx (m) résztől veszi át az áramot és átvezeti a külső (k) vezetékhez oly módon, amint azt az 5. ábra (torzméretben) mutatja. Eb­ben az esetben a gyűrű egymástól elszi­getelt két részből áll, melyek az áramot a kép síkjára merőleges irányban az (m) résztől veszik fel és a két külső vezeték­nek (k) továbbítják. A gerjesztőgyűrűt a 4. ábrán feltüntetett (1) kar útján (t) toló-45 kán keresztül oly helyzetbe lehet állítani, hogy a gerjesztés az ellenkező irányok egyikében történik. így a gépkocsi hátra­felé való indításánál az 5. ábra szélső ábráinak megfelelő helyzetek egyikéből a 50 másikba kell átvezérelni. A középső hely­zet azt az esetet mutatja, mikor a két ol­dalról jövő áram részek egymást mágne­sező hatásukban lerontják. Járművek számára a főáramú gerjesz-55 tés előnyösebb a mellékáramkörű és ide­gen gerjesztéseknél, mert ennél emelkedő terhelés esetében a forgatónyomaték át­tételezése ugyancsak növekszik, minek következtében a hajtómű szabályozása automatizálódik. Amennyiben az erőgép 60 szabályzószerve (pl. égési erőgép üzem­anyagadagolója) a hajtómű gerjesztéssza­bályozójával szoros összeköttetésben van, úgy az erőgép üres járású fordulatszámát a jármű indulásakor történő gyorsítás 65 alatt gyakorlatilag változatlanul meg­tarthatja. Ha a mágneses körök gerjesztetlenek és csupán remanens mágnesség van, a generátortag igen kis elektromotoros 70 ereje csak nagyon gyönge áramot hoz létre, moly elégtelen arra, hogy az ugyan­csak gerjesztetlen motortagokat befolyá­solja. E megoldással a generátortag a mo­tortagokkal állandó vezető-összeköttetés- 75 ben maradhat. A hajtómű ennélfogva a gerjesztőáram megszakításával kikap­csolható. A külső vezeték előnyösen alumínium­ból van (k). 80 A hajtómű kiviteli alakjai megmun­káló gépek részére a gerjesztés változatai szerint különböznek a leírott alaktól és egymástól. Csupán külső motorárarnkor van a 6. ábra szerinti konstrukciónál, S5 mely a leonardkapcsolás rendszerére em­lékeztet. Ha a generátortagnak, mely ide­gen áramforrásból kapja a gerjesztést, gyönge áramot kell keltenie, a motor tagok részére, akkor a generátor mágneses 90 körének oly mértékben adjuk a gerjesz­tést, hogy a motor fluxusa lényegében nem a generátoron, hanem az állórészen (s) át záródik. A gyönge generátormező­nek az a hátránya, hogy egyenlőtlen ter- 95 helés mellett — az armaturavisszahatás következtében — fordulatszámingadozáso­kat kelt, ami azonban egymással ellenke­zően gerjesztett generátormezők segélyé­vel elkerülhető. (7. ábra rá- és ellenkap- 10( osolás rendszere.) Itt tehát két generátor­tag szerepel, melyek közül az egyiknek a gerjesztése konstans, mint a motoré, a másiknak a mezeje negativ maximumtól pozitív maximumig szabályozható. A haj- IOÍ tás oldaláról eredő fordulaszámingadozás a gerjesztés szabályozásával nevezetesen automatikus szabályozó alkalmazásával egyenlíthető ki. A leírt hajtómű normális elektromos m gépekkel szemben az egyszerű felépítés és a rendkívül csekély súly előnyét mutatja. Utóbbi tulajdonság járműveknél való al­kalmazásnál tűnik ki különösebben. Üzemben való magatartása alapjában 11 véve a normális egyenáramú gépekével egyezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom