108376. lajstromszámú szabadalom • Elektromos izzólámpa, illetve kisütőcső az izzószállal párhuzamosan kapcsolt ellenállással, valamint a feszültségtől függő vezetőképességű elektromos ellenállás

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLY! ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108376. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Elektromos izzólámpa, illetve kisütőcső az izzószállal párhuzamosan kapcsolt ellenállással, valamint a feszültségtől függő vezetőképességű elektromos ellenállás. N. Y. Philips' Gloeilampenfabriekeii cég' Eindlioven. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 26-ika. Hollandiai elsőbbsége 1930. évi szeptember hó 12-ike. A találmány elektromos izzólámpa, illetve kisütőcső az izzószállal párhuzamosan kapcsolt olyan ellenállással, mely az égő lámpa üzemi feszültségén áramot nem 5 bocsát át, vagy legalább is gyakorlatilag nem bocsát át, az izzószál törése, illetve átégése esetén azonban a nagyobb feszültség következtében vezetővé válhat és ily módon a két árambevezető huzalt rövidre 10 zárja. Az ilyen lámpákat utcák, illetve csatornák világításához, közúti vasutak és vonatok világításához, kivilágítási célokra, pl. karácsonyfalámpáknak és általában ott 15 használják, ahol célszerű több lámpát sorba kapcsolni. Ha ezen lámpák egyike a szolgálatot felmondja, pl. az izzótest törése miatt, a sérült lámpával párhuzamosan kapcsolt ellenállásra a teljes sor feszült-20 sége rákapcsolódik úgy, hogy az ellenállás rövidre záródik és ennek folytán megakadályozza a lámpák teljes sorának kikapcsolódását. Az izzótesttel párhuzamosan kapcsolt el-25 lenállás számára már különböző anyagokat javasoltak. Ezeknek az anyagoknak megvan ugyan az a kívánt tulajdonságuk, hogy az égő lámpa üzemi feszültségén áramot nem, vagy legalább is gyakorlatilag 30 nem bocsátanak át, az izzószál törése vagy átégése esetén pedig a nagyobb feszültség folytán, vezetőkké válnak, ezen tulajdonságuk mellett azonban olyan egyéb tulajdonságaik is vannak, melyek a gyakorlati 35 alkalmazásnál nehézségeket idéznek elő. Ellenállási anyagul javasoltak már poralakú anyagot, pl. FesOi-et, PbS-et, FeS-et és fémport. Az ilyen porok átütési feszültsége függ attól, hogy a porokat a lámpa talpában milyen sűrűséggel helyezték el. 40 Ez a függőség ezenkívül lökésekkel szemben bizonyos érzékenységgel jár, miután lökések ezt a sűrűséget befolyásolják, úgy, hogy az átütési feszültség számára állandóan megmaradó értéket nehezen lehet el- 45 érni. Vannak azonban más okok is, melyek ilyen porok esetében állandóan megmaradó átütési feszültség elérését megnehezítik. Ezek a porok ugyanis érzékenyek gőzök adszorbciója tekintetében, mely gő- 50 zök az, átütési feszültség értékét befolyásolják, miután pedig a lámpák beragasztásakor kevés gőz mindenkor fejlődik, következik, hogy nehézséggel jár annak az értéknek beszabályozása, melyet az át- 55 ütési feszültség a berag'asztás után vesz fel. Ha a jelzett porokat egyenárammal üzemben tartott lámpákban használjuk, úgy az a jelenség mutatkozik, hogy a porok hu- 60 zamosabb használat után néha vezetőkké válnak, ami az átütési feszültség értékét természetesein befolyásolja és azzal a következménnyel is jár, hogy az izzószál túlságosan kevés áramot kap. Ezt a jelensé- 65 get valószínűen az alkalmazott anyag bekövetkező elektrolizise okozza. A jelzett porokkal végül nehezen érhetők el olyan átütési feszültségek, melyek értéke állandó és 20 és 100 Volt között van. 70 Ez vonatkozik úgy egyenáramra, mint pedig váltakozó áramra is. Az említett anyagok átütési feszültségének értéke úgy egyenáram, mint váltakozó áram számára rendszerint 110 Volt felett van. 75 A megadott célra javasolt másik ellen-