108370. lajstromszámú szabadalom • Betörés ellen védett görredőny

- 3 -tett zárszerkezetet nyitni akarjuk, min­denekelőtt a (16) zárat működtetjük úgy, hogy a (18) zárnyelv a zár belsejébe hú­zódjék és így a zárnyelvvel összekötött 5 (27) zsinór vagy vékony drótkötél meg­lazul, miáltal a zárszerkezetben a helyt­állóan megerősített (28) vezetékben veze­tett (29) rögzítőpecek a vele együttmű­ködő (30) nyomórugó hatása alatt a (24) 10 tolattyú (31) nyílásába hatol és a (24) tolattyút rögzíti. Ha ezután a (17) zárat működtetjük, a (19) zárnyelv húzódik be a (17) zár belsejébe, megfeszítve a hozzá erősített (32) huzalt. Mivel a (24) tolattyút 15 a (30) pecek már rögzítette, a huzal meg­feszülésének eredménye csupán az, hogy a huzalt a (24) tolattyúval összekapcsoló (33) rugó megnyúlik, de a tolattyú maga nem mozdul el. Ily módon a (23) kalapács 20 is helyén marad, a (15) csap azonban for­gásba hozható, mert a (18) ós (19) zárnyel­vek a (20) meghosszabbítások mellől eltá­voztak. Ha azonban a zárszerkezetet nem ismerő egyén olyként jár el, hogy először 25 a (17) zárat működteti, a (32) huzal meg­feszülése a (24) tolattyúnak a "(28) veze­tékben balra való elmozdulását okozza, minek folytán a (23) kalapács leüt, a (21) edény eltörik és a jelzőkészülékek műkő-30 désbe lépnek. A leírt megoldási alaknál azért mon­dottuk, hogy az (5) csöveknek egymással párhuzamosaknak kell lenniök, mert ha a csövek egymáshoz viszonyítva ferdék, a 35 rácsnak a (9) hengerre való felcsavarása nehézségekbe ütközhetik. Ha azonban ezek a nehézségek pl. a rács kis magas­sága, vagyis az (5) csövek kis száma miatt elenyószőek, úgy nem szükséges, hogy az 40 (5) csövek egymással párhuzamosak le­gyenek. Sőt, ha a rácsot annak eltávolí­tása, vagyis az (1) nyílás szabaddá tétele céljából nem felcsavarni, hanem saját síkjában eltolni akarjuk, akkor a rács 45 egymást keresztező csövekből is készít­hető. Ugyancsak megtehetjük azt is, hogy a rács merevítése céljából annak pl. köze­pén keresztrudat alkalmazunk, mely a többi rúddal csuklós és tömítő kapcsolás-50 sal függ össze, ami a rács felcsavarását nem akadályozza. A biztonság fokozására továbbá alkal­mazhatunk kettős (5) csöveket is olykép, hogy az egymásbahelyezett osövek közötti 55 gyűrűtérben, pl. légritkított tér, a kiseb­bik cső belsejében pedig túlnyomás van, ami a biztonságot azért fokozza, mert ha a csövek megsértésénél a két légtér a kül­léggel nem kapcsolódik, de egymással kapcsolatba jut, nyomásváltozás áll elő 60 nek, amint ezt a 104.218. számú magyar és így a jelzőkészülékek működésbe lép­szabadalmam részletesen ismerteti. Ter­mészetes, hogy a (2) keret is lehet kettős­falú és tartalmazhat két vagy több egy- 65 más mögött lévő légteret. Az (5) csövek belsejét összekötő (11) és (12) alkatrészekből alkotott vezeték felső végén a (34) hajlékony csőben folytató­dik, mely a 4. ábra szerinti megoldásnál 70 a (9) henger belsejében lévő központos furaton hatol át ós a henger jobboldali vé­gén lép ki; ahol azt a (35) hüvely vagy béklyó a (2) kerethez vagy más helytálló alkatrészhez erősíti. A (9) henger forga- 75 tásánál a benne lévő (34) esőnek a (351 hüvelynél lévő része helyben áll, tehát a (34) csőnek a (9) hengeren végighúzódó része megcsavarodik, ami azonban hajlé­kony gummieső alkalmazása esetén nehéz- 80 séget nem okoz. A (34) cső meghosszabbí­t clSH. a (36) gyűjtőedénybe torkollik; ugyanebből az edényből kiinduló (37) cső a (2) keret (3) légtereivel kapcsolódik, a (38) cső pedig a 3. ábrán látható (26) eső- 85 vezetékkel áll kapcsolatban. Ilyen módon a (36) gyűjtőedényben ugyanaz a nyomás van mint a (3) légterekben, (5) csövekben és (21) edényben, ha tehát ezeknek a te­reknek bármelyikében nyomásváltozás áll 90 elő, ez a (36) edényt a jelzőkészülékekkel összekötő (39) csővezetéken át a jelző­készülékekhez jut és azokat működésbe hozza. Természetesen nincsen akadálya annak, 95 hogy a berendezés légtereinek egy részét a többitől elzárjuk és külön csővezeték ré­vén külön jelzőkészülékkel kapcsoljuk össze. A jelzőkészülékek egyik előnyös meg­oldási alakja a 7. ábrán látható. Ez a ioo jelzőkészülék a (40) csővezeték révén függ össze a légterekkel, vagyis közvetlenül a 4. ábra szerinti (39) csővel. A (40) csőveze­ték a (41) légtérbe nyílik, melynek (42) esőtoldata van. Utóbbihoz kapcsolható 105 szivattyúval a (41) légtérből, valamint az ezzel kapcsolódó összes többi légtérből és csővezetékből a levegő egy része kiszív­ható, vagy pedig ezekbe a terekbe levegő szorítható be, aminek megtörténte után a no (42) csőtoldatot légmentesen elzárjuk. Ilyen módon a berendezés légtereiben a kívánt nyomást (vákuumot vagy túlnyo­mást) előállítottuk. A (41) teret alkotó (75) edény alsó része 115 a (43) edénnyel kapcsolódik és a két

Next

/
Oldalképek
Tartalom