108364. lajstromszámú szabadalom • Hangátalakító készülék

azt az 1. ábrában feltüntettük. A (34) talp­ban helytálló (35) tömb van, amely a lég­résben levő mozgó esévétől jövő (36) ve­zetékek szorítóit hordja. A rajzon csak az 5 egyik vezetőt és szorítót tüntettük fel. A (34) talp alsó nyílását a (37) lemez födi. Mozgó csévés elektrodinamikus készü­lékeknél, amelyeknek olyan tömegű és merevségű rezgő hanglemezük van, amely 10 rezgéskor dugattyú módjára hat, a rezgő hanglemez ós a cséve mechanikai moz­gása a beszédfrekvenciák bizonyos terje­delmében torzítást okoz. Ez a torzítás onnan ered, hogy a rezgő hanglemez ön-15 rezgésének frekvenciája a frekvenciater­jedelem említett részébe esik, ami a ka­rakteirisztikagörbe alakjából állapítható meg, amelynek a nagyobb frekvenciáknál jellegzetes lejtése van. A rezgő hang-20 lemez egyik oldalán lévő kamrába zárt levegő tömegének, merevségének és tömeg ellenállásának megválasztása útján a le­vegőnek a kamrából szűkített csatornán át való távozása mellett a rezgő hang-25 lemez mechanikai mozgása vezérelhető és ilymódon a mozgórendszer torzítása lé­nyegileg az egész frekvenciaterjedelem­ben csökkenthető. Ezt az eredményt a (18) fő csillapítótárcsa vagy gyűrű közbe-30 iktatásával érjük el, amely a rezgő hang­lemez alatt elrendezett kamrában lévő levegő mozgása folytán a rezgő hang­lemez torzításának megszüntetése végett a szükséges nagyságú tömeget, merevsé-35 get ós ellenállást eredményezi. A (18) csillapítótárcsa elrendezése út­ján a rezgő hanglemez alatt keletkező kamra a rezgő hanglemez merevségét fo­kozza és így annak önrezgési frekven-40 ciáját növeli. A mágnestok nagy légkam­rájából a rezgő hanglemez alatt lévő kamrába vezető szűkített csatorna elren­dezése folytán levegő áramlik a csatornán át az egyik irányban, ha a rezgő hang­•45 lemez a sarksaruktól távolodik és ellen­kező irányú légáramlás következik be, amikor a rezgő hanglemez a mágnesszer­kezet felé mozog. A csatorna méreteinek helyes megválasztása útján ,a rezgő hang-50 lemez alatt lévő kamrából ki- és abba be­áramló levegő mozgási pályájába olyan akusztikai impedancia iktatható, amely­nek irévé-n a rezgő hanglemez mechanikai mozgása lényegileg az egész működési .55 terjedelemben, amely közel 60 periódus­tól 10.000 periódusig terjed, vezérelhető. Bizonyos akusztikai készülékeknél, mint például elektromágneses és elektroszta­tikus vevőkészülékeknél és szénmikrofo­noknál az említett impedanciának a frek- 60 venciával fordított arányban kell vál­tozni. Hangátalakítókészülékeknél, pél­dául oly mikrofonoknál, amelyek példa­képen felvett kiviteli alakját az előzők­ben ismertettünk, az említett akusztikai 65 impedancia értékének lényegileg az egész frekvenciaterjedelemben állandónak kell lenni. Azt találtuk azonban, hogy a rezgő hanglemez tömege és az alatta elrende- 70 zett kamrában lévő levegő merevsége a karakterisztika-görbe torzítását okozza 2000 periódustól 6000 periódusig terjedő frekvenciaterjedelemben, ahol a görbe kissé ferde, azután pedig a kívánt egye 75 nes rész fölé emelkedik. Ezt ,a rezgő hang­lemeznek adott akusztikai impedancia okozza, amely a rezgő hanglemez tömegé­hez képest túl nagy. A találmány értelmében a rezgő hang- 80 lemez tömegreaktanciája a frekvenciák ama terjedelmiében, amelyben torítás van, közömbösíthető azzal, hogy a rezgő hang­lemez alatt kiegészítő csillapító vagy akusztikai kiegyenlítő alkatéi emet rendé- 85 zünk.el. Ez a kiegészítő csillapító alkat­elem a fő csillapító alkatelemmel együtt működik és a készülék karakterisztikáját a frekvenciaterjedelem; egy részében ki­egyenlíti. A kitűzött célt például a 2. 90 ábrában feltüntetett módon érhetjük el. Itt a központos (14) sarksarúban köz­pontos kivágás van, úgy, hogy a (14) sarksarú és a központos (12) korong kö­zött (38) kamra keletkezik. A (38) kam- 95 rába több (39) csatorna torkol, amelye­ken át a (38) kamra a rezgő hanglemez alatt lévő térrel közlekedik és amelyek a (14) sarksarú ívelt felületétől a (38) kam­ráig terjednek. A (39) csatornák a sark- 1CK sa.rú középpontja körül körben rendez­hetők el, amint azt a 4. ábrában feltün­tettük és méretük úgy választható meg, hogy a rezgő hanglemez mozgása foly­tán a csatornákon átáramló levegő moz- 10,1 gásával szemben a szükséges nagyságú ellenállást fejtik ki. A (39) csatornák egy­úttal közlekedő vezetékek a központos sarksarú (38) kamrája és a rezgő hang­lemez alatt lévő tér között, mely utóbbi a n. (18) fő csillapító alkatelem szűkített nyí­lásán át folytatódik. Működés közben az akusztikai kiegyen­lítő alkatelem az alacsony frekvenciák terjedelmében 2000 periódusig csupán 11 merevséget kölcsönöz a rezgő hanglemez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom