108363. lajstromszámú szabadalom • Vasmentes indukciós kemence

— 4 — lés átmérője közötti viszonyként az absz­cisszákra és az árnyékolóberendezés ál­tal előidézett energiaveszteséget az ordi­nátára vittük fel. 5 A görbéből kitűnik, hogy csökkenő csa­tolásnál, azaz abban az esetben, hogy a primer tekercselés adott átmérője mellett az árnyékolóberendezés átmérője csökken, az árnyékolóberendezés által előidézett 10 energiaveszteség növekszik. A kritikus ér­tékből kiindulva, e veszteségek csökkenő csatolás mellett erősen növekednek, mi­által a görbe e helytől, a 6. ábrán az (A) ponttól kiindulva, élesen felfelé kanyaro-15 dik és a kritikus (A) helyen könyöksze­rűen halad. A találmány szerint az árnyékolóberen­dezés t úgy rendezzük el, hogy a csatolás megközelítőleg a kritikus pontnak felel-20 jen meg vagy annál valamivel nagyobb értékű legyen. Ennek következtében az ár­nyékolóberendezés átmérője kevéssel na­gyobb, mint amelyet az (A) point állapít meg, minek folytán a görbének valamivel 25 a könyök alatti részén dolgozunk. Szám­szerűen a legkedvezőbbnek a csatolás számára oly érték bizonyult, mely általá­ban az 1,3 és 2,2 határok között van. Vö­rösrézből való árnyékolóberendezéseknél 30 a találmány szerint célszerűen 1,5 és 1,6 közötti csatolási értékkel dolgozunk. Ily elrendezésnél az árnyéltolóberendezés­okozta energiaveszteség a kemencébe ve­zetett összes energiának mintegy 3—10%-a. 35 Kisebb vasmentes indukciós hevítő ke­mencéknél, amelyek 960 periódus frek­venciákkal dolgoznak és amelyek fal­vastagsága valamivel nagyobb, mint amekkorát maga a megbízható árnyékoló 40 hatás igényel és amelyek csatolása 1,5, az árnyékolóberendezéssel előidézett ener­giaveszteség közel 6%. Ha a kemencének vasból, illetve acélból való szerkezeti ré­szei védtelenek maradnának, akkor a szá-45 zalékos energiaveszteség e részekben sok­szorta nagyobb volna. Ezenfelül az árnyékolóberendezésnek a leírt módon az árnyékolásban előidézett legkedvezőbb energiaveszteség szerinti 50 méretezésénél teljesen használható és célszerű kemenceméreteket kapunk. A kemnecét tehát egyidejűleg villamos ha­tásfokkal és gyakorlatilag előnyös mé­retekkel képezhetjük ki. Minél na-55 gyobb általában a kemence, annál ki­sebb nehézséggel tarthatjuk a kemence méreteit gyakorlatilag használható ha­tárok között. Az 5. ábra szerinti (16) olvasztótégely a hőszigetelő (.17) téglákon nyugszik és fjo az olvasztótégely és a hőszigetelő (17) téglák közé a (18) cementfal van iktatva. Az olvasztótégelyt a hőálló ragacsból való (19) rétegbe ágyazzuk, amely az olvasztó­tégely és a primer tekercselés menetei 65 közé is kiterjed. A tok felső részét a kör­gyűrűalakú (20) és (21) fedők zárják el, amelyek hőálló anyagból, pl. aszbesztből állnak. Amint az 5. ábrából láthatjuk, a felső (21) fedő a tok felső szélén nyugszik 70 és egyidejűleg az alsó (20) fedőt az egy­mástól bizonyos távolságokban elrende­zett (22) csavarolásokkal, és a (23) szög­vasakat tartja, melyek a (20) és (21) fe­dőket a tokhoz erősítik. A hőálló anyag- 75 ból való (24) felépítmény az olvasztó­tégely felső szélét veszi körül, mely a gyűrűalakú (21) fedőt részben borítja. A felépítménynek az egyik oldalon (25) nyí­lása van, amelyen át a megömlesztett fé- 80-met a (16) tégelyből az egész kemence­telep kibillentésével kiönthetjük. A (2) primer tekercselésnek üregesen kiképezett menetein hűtőközeget, pl. vi­zet vezethetünk keresztül. A menetvégek- 85-nek (26) és (27) csatlakozásaik vannak, melyek a kemencetok oldalfalában kiké­pezett (28) nyíláson hatolnak keresztül. A hűtővizet előnyösen (29) középleágazáson át vezetjük be és a (26, 27) végcsatlakozá- 9a sokon vezetjük el. A primer tekercselés hűtésével legmesszebbmenően megakadá­lyozzuk, hogy hő menjen át sugárzás út­ján az olvasztótégelyről a primer tekercse­lésen keresztül az árnyékoló falazathoz és 95. a tokhoz. A primer tekercselés (11) és (12) végein levő villamos csatlakozást a (30) szorítók végzik, melyek közül az 5. ábrán csupán az egyiket szemléltettük. E .szorí­tók egymástól, valamint a tok alsó fala- 100 zatától villamosan el vannak szigetelve és a tokon vannak megerősítve. Amint a 7. ábrából láthatjuk, a ke­mence keretállványon van ágyazva, hogy billentését és kiöntését megkönnyítsük. 105 A tok két átellenes oldalán levő (35) és (36) rúdvasak a tokkal pl. hegesztéssel vannak összekötve; e rúdvasak a kemen­cének mintegy közepén a (37) csapokkal a (38) csapágyakban szabadon foroghat- 110 nak. A (38) csapágyakat a (39) keretáll­vány hordja. A kemencét az adag kiönté­sénél a (41) kampó, a (42) húzórudak, to­vábbá a (35) és (36) rúdvasak segélyével emelhetjük és billenthetjük. Az ömleszték 115 kiöntésének további megkönnyítésére a (35) és (36) rúdvasak felső végein a (43) csapok vannak, amelyek a (39) keret áll-

Next

/
Oldalképek
Tartalom