108357. lajstromszámú szabadalom • Önműködő folyadékszabályozó, különösen melegvíztárolókhoz

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGTAR EIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108357. SZÁM. — XXI/d. OSZTÁLY. Önműködő folyadékszabályozó különösen melegvíztárolókhoz. Pap Lajos, a Székesfővárosi Elektromos Művek igazgatója Budapest. Pótszabadalom a 106529. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1932. évi április hó 30-ika. A találmány a 106.529. számú, szabadalomból ismeretessé vált, különösen melegvíztárolókhoz való önműködő folyadékszabályozó készülékek ama csoportjába 5 tartozik, melynél a tápvezeték kiömlőnyílását elzáró szelepet a melegvíztárolóban uralkodó nyomás hatása alatt álló membrán vezérli, úgy, hogy a tárolóban bekövetkező nyomáscsökkenéskor e szelep, 10 meg nem engedett túlnyomás esetén pedig a szabadba torkoló biztosítószelep önműködően nyílik. A találmány az ilyfajta, Ifolyadékszabályozó készülékek továbbfejlesztését, valamint a gyakorlati követel-15 ményeknek és különleges biztonsági előírásoknak kielégítését célozza, szem előtt tartva az említett szabadalomban kifejtett szempontokat. Ismeretes ugyanis, hogy a jelenleg hasz-20 nálatos, központi melegvízszolgáltató berendezések meleg víztároló ja (boyler), melyben a víz melegítése történik, a vízvezetékhálózattal van összekötve és pedig vagy közvetlenül, vagy magasan elhelye-25 zett hidegvíztartány közbeiktatásával, melybe a nagynyomású vízvezetéki víz utántáplálását úszóval kormányzott szelep szabályozza. Az ilyen berendezésnek költsége azonban nagy; azonfelül a hidegvíz-30 tartánynak és a csővezetékeknek már meglévő épületekben való elhelyezése gyakran különös műszaki nehézségeket is okoz. Ezért általában a melegvíztárolóknak a vízvezetékkel való közvetlen csatlakozását 35 részesítik előnyben. Erre az esetre azonban különleges biztonsági előírások tartandók be. Nevezetesen megakadályozandó, hogy a melegvíztárolóban túlnyomás léphessen .fel és hogy a melegvíztárolóból melegvíz juthasson a vízvezetéki 40 hálózatba. Eddigelé a követelményeknek oly csőhurok alkalmazásával törekedtek eleget tenni, melyet biztosító-, visszacsapó- és légbeszívó- vagy szippantó szelepekkel sze- 45 reltek fel, anélkül, hogy különösen a biztosítószelep állandó működtetéséről gondoskodás történt volna. Ennélfogva könnyen előállhatott, hogy a biztosítószelep éppen szükség esetén ragadt be és okozott súlyos 50 üzemzavart. Evvel szemben a találmány szerint a közös szelepházban elhelyezett szeleptelep biztosítószelepének működése olyan, hogy minden felfűtés alkalmával működésbe jön, miért is a melegvíztároló 55 a nyomásredukáló szelep esetleges hibája ellen védve van és az esetleges túlfűtéssel előidézett túl nyomás sem okozhat kárt. A találmánybeli szabályozókészüléknek, mely membránnal működtetett redukáló- 60 szelepe révén tetszés szerinti kis túlnyomásra méretezett melegvíztároló alkalmazását teszi lehetővé, következő előnyei vannak: a készülék (szelepház) a szelepek különleges elrendezése és a működtető 65 szervek különleges kiképzése folytán igen kis terjedelmű lehet, úgy, hogy bárhol minden nehézség nélkül a 'melegvíztároló elé kapcsolható; kis méretei mellett is bőséges nyitást biztosít és így a tárolóedény 70 feltöltése gyorsan történik; a nyitás egyenletes; működése zajtalan; végül az összes szabályozó és biztonsági szerkezeteket magában foglalja, melyekre a melegvíztároló-