108338. lajstromszámú szabadalom • Alapanyag kárpitos munkákhoz és eljárás azoknak előállítására az alapanyag felhasználásával

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108338. SZÁM. — VIIT/f. OSZTÁLY. Alapanyag kárpitos munkákhoz és eljárás azoknak előállítására az alapanyag felhasználásával. Steiner Arno oki. mérnök Probstdeu. A bejelentés napja 1932. évi december hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi július hó 2-ika. A találmány alapanyag kápitosmun­kákhoz és eljárás azoknak előállítására az alapanyag felhasználásával. Oly alap­anyagok ismeretesek, melyek himző-5 anyaggal részbeni vagy teljes behimzése által tarka felületek keletkeznek. Hátrá­nyuk azonban, hogy a himzőfonal meg­erősítésére az alapanyag lánc- vagy vetii­lékfonalainak csoportjait fel kell hasz-0 nálni, miáltal az értékes anyagnak nagy mennyisége céltalanul a hátoldalon fek­szik. Emiatt a hátoldali hurkokat megsé­rülés ellen burkolattal meg kell védeni. Az alapanyag legtakarékosabban előállít-5 ható, ha lehetséges volna lehetőleg vé­kony fonalakat, egyiket a másik mellett kinyújtva, az alapanyag felületére erő­síteni. Ezt az ideált megközelíti a gyékény-0 szövés, melynél a nemesebb vetülékanya­got erősebb láncfonalak vászonkötésébe kötik. Ennél teljesen laposan fekszik a vetülékfonal, de szükséges, hogy alap­anyag hiányában bizonyos fonalvastag-5 sága legyen, ami azonban anyagpazarlást jelent.' Gyékények kézimunkaszerű előál­lítása azonkívül lánctartót és szádképző­készüléket igényel és ezek a szövetdarab nagyságát határolják. 0 A találmány célja gyékényszövetnek gyors kézi előállítása vékony himző­anyagból különleges eszközök igénybevé­tele nélkül, tetszésszerinti hosszú alap­anyagon. 5 A rajz 1. és 2. ábrája az alapanyag ki­viteli példáját tünteti fel elölnézetben és hátnézetben. Az alapanyag az (a) alátétanyagiból áll, melyen külön (b) láncfonalak külön (c) vetülékfonalak által szabályos egymás­tóli távolságokban vannak lekötve, úgy, hogy a külön (b) láncfonalak (d) hurkot képeznek, melyek kőművesmunka mód­jára egymáshoz képest el vannak tolva. E hurkokban vetülékirányban (e) cérnák 45 vannak beágyazva, melyek a szövet egyik szélén (f) hurkok ós másik szélén pedig két szabad (g) vég alakjában nyúl­nak ki. Az (e) cérnák helyett, takarékos­ság szempontjából, egyes fonalak is be- 50 ágyazhatok. Utóbbi esetben a beágyazott egyes fonalak láncirányban is fektethe­tők, míg a hurkok a vétülékfonalak által képeztetnek. Ha az (f) hurokra, vagy az egyes fonalra (h) himzőfonalat erősítünk 55 és az (e) cérnát, vagy az egyes fonalakat szabad (g) végüknél fogva a hurkokból kihúzzuk, akkor a (h) himzőfonal, mint ez (i)-nél látható, be lesz húzva és a hur­kok alatt laposan fekszik a szövet egész go szélességében. Ily módon egyik hurkot a másik után himzőfonalak helyettesítik és ezek összességükben az alapanyag mellső oldalán vékony, összefüggő (k) réteget al­kotnak, melyeket a beszövött hurkok az 65 alapanyaggal tartósan kötik össze. Emel­lett az alapanyag hátoldala változatlanul simán megmarad. A hurkot képező kü­lön (b) láncfonalak különös erős anya­gúak lehetnek, melyek a himzőanyagot 70 kopás ellen abban az esetben is védik, ha a szövetet futónak vagy szőnyegnek hasz­nálják. Az eddigi eljárásokkal szemben a ta­lálmány szerinti eljárás lényeges előnye 75 a jelentékeny időmegtakarítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom