108314. lajstromszámú szabadalom • Szénáramszedő
Megjelent 1934. évi február lió 41-éu. 5IA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 108314. SZÁM. — Vg/2. OSZTÁLY. Szénáramszedő. Szalay Ferenc oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi jnlins hó 12-ike. A szénáramszedőknek kiválój villamos tulajdonságaik mellett súlyos gyakorlati hátrányaik vannak. A szén felület a reáható ütésektől kicsorbul, eltörik, aránylag ki-5 csiny áramterhelést bír el, helytelen vezetékszerelés következtében pedig a csúszófelületen berágódások lépnek fél. Végül pedig súlyuk nagy és előállításuk költséges. E hiányokon kíván a találmány segíteni, 10 mely lényegileg abból áll, hogy a csúszófelületek egy síkban felváltva fekvő szén-és fémfelületből vannak összetéve. A szénfelületeket fémfelületek határolják, melyek célszerűen alumínium vagy más könnyű 15 ötvözetek, illetve fémek. A fémmezők nemcsak az áram leszedésében vesznek részt és így nagyobb áramterhelést bírnak el, mint a szénárams .edők, hanem nagyobb mechanikai szilárd-20 ságuknál és szívósságuknál fogva a szenet berágódás és kicsorbulás ellen védik. Az új áramszedő tehát a szén- és fémáramszedő előnyeit egyesíti magában. A továbbiakban szén alatt nemcsak a szén 25 különböző válfajait, mint például graphitot, hanem például szén és jgraphit, vagy a szénfajták fémes keverékét, fémdrót betétes, vagy anélkül való szénfémkeverékét értjük. 30 Határoló léceknek különösen könnyűfémek, mint pl. alumínium és annak ötvözetei alkalmasak. Ily könnyű fém anyagokat felhasználva az áramszedő súlya kisebb lesz, mint a szénáramszedőké. Ezen 85 anyagoknak még az is az előnyük, hogy egy meghatározott alakban elhelyezett szénmezőt körül lehet velük önteni és így előállításuk olcsó. A mellékelt rajz a találmány többféle 40 kiviteli példáját szemlélteti, még pedig: az 1. ábra a használatos ívelt, beálló, egylapú áramszedőt elölnézetben, a 2. és 3. ábra ennek csúszófelületét két különböző kivitelben; a 4. ábra oldalnézetben, illetve metszet- 45. ben az áramszedőkeretbe szilárdan beépített kétlapú áramszedőt ábrázol; az 5. ábra annak egyik részletét nagyobb léptékben mutatja; a 6. és 7. ábrán a csúszólemez látható 50 két különböző kivitelben; a 8. és 9. ábrán zárt üreges test, melyen az összes csúszófelületek váltakozva fémből és szénből állanak. Az 1. ábrán a (k) áramszedőkereten 55, ismert módon foroghatólag ágyazott (a) üreges többlapú áramszedőnek példaképpen bemutatott kiviteli alakja a 2. és 3. ábrán alaprajzban látható. Az (f) fémkeret szélessége változó, mind- 60 két kivitelben a lap vége felé keskenyedik, vagy csak végei keskenyebbek. A fémkeretben ugyanazon érintkező síkban (sl) és (s2) különböző hosszúságú széndarabok vannak beágyazva. A 2. ábra baloldalán 65 ezek két sorban vannak és egymáshoz képest oldalt eltolt négyszögalakú ak. Egyes széndarabok felszínének alakja ferdeszögű parallelogramm, trapezoid stb. lehet. A lapos keresztmetszetű áramszedőkből az 70 átmenet az áramszedő gömbölyű keresztmetszetére ismert módon külön átmeneti csapágydarabbal (g) is történhetik. Míg a 2. ábrán látható kiviteli alaknál minden szénmezőt fémléc vesz körül, a 75-3. ábrán baloldalon látható kiviteli módozatnál több («s3») széndarabot csoportosan határol egy fémkeret, illetve fémléc. A 3. ábrán a szénmezők egysorban feküsznek. 80