108313. lajstromszámú szabadalom • Kétaknás rendszerű folytonégő kályha

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108313. SZÁM. — H/h. OSZTÁLY. Kétaknás rendszerű folytonégő kályha. Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő R. T. cég* Budapest. A bejelenlés napja 1933. évi január hó 19-ike. Kétaknás rendszerű folytonégű kályhák­nak a töltőakna melletti, ill. mögötti, ú. n. fűtőaknáján rendszerint egy vagy két hen­geres fűtőcső vonul végig, amelyeken a 5 külső levegő átvonul, miközben felmeleg­szik és a kályha felső részén kiáramlik. Ezeknél a kályháknál a légcsövekben fel­melegítendő levegőnek áramlási iránya megegyezik a fűtőaknában áramló füstgá-10 zok áramlási irányával. Az egyirányú áramlásnál a füstgázok már a légcsövek alsó részében tetemesen felhevítik a felfelé áramló levegőt és így a légcsövek felső részében, tekintet nélkül a légcsövek hosz-15 szára, alig van melegátadás, mert hiszen a füstgázok hőmérséklete folyton csökken. A találmány azon a felismerésen alap­szik, hogy a füstgázok légaknán való át­vezetésének eddigi iránya mellett kedve-20 zőtlen a füstgázok kihasználási foka, ami abban nyilvánul meg, hogy a füstgázok, legalább időszakonként, túl melegen távoz­nak a kürtőbe anélkül, hogy a léghevítő csövekben keringő levegőt kellőképen fel-25 hevítették volna. E hátrány kiküszöbölésére a találmány szerinti kályhánál a füstgázokat a levegő áramlási irányával nem párhuzamos, ha­nem harántirányban vezetjük át a fűtő-80 aknán. A füstgázok harántirányú áram­lási iránya alatt minden a légáramlás irá­nyával szöget bezáró irányt értünk. Hogy a harántirányban áramló füstgá­zok aránylag rövid áramlási útjukban mi-85 nél nagyobb hőkicserélő felületieket talál­janak, a szokásos kör keresztmetszetű lég­csövek he'lyetit, célszerűen a füstgázok áramlási irányába eső légközök meghagyá­sával egymás mellé sorakozó, lapos ke­resztmetszetű légcsöveket rendezünk el. Ily 40 módon a füstgázok mindinkább hidegebb és hidegebb csőfelületekkel érintkeznek és a fűtőcsövek szélességi méretének megvá­lasztásával módunkban van a füstgázok lehűtési fokát megszabnunk. 45 Bizonyos légakna-keresztmetszetben el­helyezhető hosszúkás füstcsöveken sokkal több levegő áramlik át, mint az eddigi kör­keresztmetszetű csöveken. Ennek következ­tében a hősugárzás folytán a fűtendő térrel 50 közölt hőmennyiség is sokkal nagyobb lesz. A találmány a léghevítő csövek hosszá­nak és így a kályha magasságának, tehát árának lényeges csökkentését is lehetővé teszi. 55 A mellékelt rajz a tálálmány példa­képem megoldási alakját szemlélteti. Az 1. ábra a kályha függélyes metszete. A 2. ábra vízszintes metszete. (1) a szokásos tüzelőakna (1. ábra) a 60 (8) rostélyra támaszkodó (9) tüzelőanyag­oszloppal és (2) a fűtőakna, amelyben a találmány szerint a hosszúkás kereszt­metszetű (3) léghevítő csöveket (2. ábra) (7) kőzök meghagyásával, egymással pár- 65 huzamosan helyezzük el, úgy hogy a közök a füstgázok áramlási irányába esnek. A találmány szerint a füstgázok (5) áramlási iránya nem párhuzamos a (3) csövekben felfelé vonuló levegő (4) áram- 70 lási irányával, hanem ahhoz képest haránt­irányú. A füstgázok ugyanis a (2) akna közepe táján fekvő (6) csőtoldaton ve­zettetnek el, meLy előtt ékalakú (10) terelő­lemezek foglalnak helyet. 75 A hosszúkás keresztmetszetű légbevezető csövek a körkeresztmetszetű csöveknél na­gyobb hőátadási felületet nyújtanak és

Next

/
Oldalképek
Tartalom