108304. lajstromszámú szabadalom • Fogószerkezet rézsútos pályán a kötélből elszabadult csillékhez

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 108304. SZÁM. — Vg/1. OSZTÁLY. Fogószerkezet rézsútos pályán a kötéltől elszabadult csillékhez. Gesellschaft für Förderanlagren Ernst Heckel m. I). H. cég" Saarbrücken. A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 9-ike. Ismeretesek oly fogószerkezetek, melyek­nél egy ütközőemelő, igen nagy kocsi­sebességnél, külön fogókart hoz a fogó­állásba. Az eddigelé ismeretes ilyfajtaszer-5 kezetek elcsúsztatható ágyazását is java­solták már a kocsik lehetőleg ütközésmen­tes megállítására. Ezek a szerkezetek azon­ban igen bonyolultak és aránylag sok ré­szűek, úgyhogy egyrészt drága az előállí­tó tásuk, másrészt kétséges kifogástalan mű­ködésűk. A találmány olcsón előállítható egyszerű szerkezetű, a durva bányaüzemben is ki­fogástalanul alkalmazható fogószerkezetet 15 javasol. A találmány lényege egy önmagában is­meretes féksín, amelyet egy a fogószerke­zetet vivő, a féktestet alkotó öntvény, egészben vagy részben körülfog. 20 A rajz a találmány példaképpemi kivi­teli alakját szemlélteti. Az 1. ábra oldalnézet. A 2. ábra felülnézet. A 3—5. ábrák különböző metszetek a fék-25 testen át. A (c) fogósín, az (a) bányasinék között, (2. ábra) a (b) talpfákon van rögzítve. A (c) fogósín hossza az adott esetben le­fékezendő tömegekhez igazodik és tetszőle-30 ges lehet, mert más berendezésekkel el­lentétben, a (b) talpfák, a féktesit sajátos alakítása folytán, a szokásos módon ren­dezhetők el anélkül, hogy zavarnának. A (d) fóktest a találmány szerint egyetlen 35 öntvényből áll és a (c) féksínt körülfogja (4. ábra). A féktest belsejében lévő üreg nagyjában a fogósín profiljának felel meg. Az egy- vagy kétoldalt elrendezett külön (e) fékdarabokat az (f) csavarok szorítják a féksín gerincéhez. 40 A 3. ábra szerinti kivitelnél ezek a fék­darabok ékalakúak. A (d) féktesten (g) csapok vannak a tulajdonképpeni fogó­szerkezethez, amely lényegében a (h) üt­közőemelőből és az (i) fogókarból áll (1. 45 ábra). A rajzban feltüntetett példában a (h) ütközőemelő és az (i) fogókar közös tengelyen foglalnak helyet. Külön tenge­lyen való elrendezés esetén nagyobb mé­retű (g) csapokat alkalmazunk. 50 Működési mód: Normális csillesebességnél a menetirány­ban elől fekvő (k) csilletengely a (h) üt­közőemelőre csupán enyhe ütést mér. A (h) ütközőemelő beállítható (1) ellensúlyt 55 hord (2. és 5. ábra), mely az emelőt nyu­galmi helyzetébe visszavezeti. Bizonyos, rendesen a csillét felfüggesztő vonószerv törésénél fellépő sebesség túlhaladásánál kap a (h) emelő oly erős ütést, hogy az 60 (i) fogókart felemeli, amikor is az 1. ábrá­ban szakgatott vonallal berajzolt helyzetbe kerül és a csille hátsó tengelyébei fogód­zik. Ennek megtörténte után, az egész fo­gószerkezet a (c) fogósinen lecsúszik és a 65 megfogott kocsit vagy kocsisort ütközés­mentesen állítja meg. A (h) ütközőemelő és az (1) ellensúly beállíthatósága lehetővé teszi, hogy az (i) fogókar pontosan meg­határozott sebességen túl kerüljön a fogó- 70 helyzetbe, míg a fékút az (f) csavarok beállításával szabályozható. A találmány szerinti fogószerkezet az is­mert szerkezetektől egyszerű és célszerű alakításában különbözik és a durva bánya- 75 üzemben is teljes biztonsággal működik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom