108301. lajstromszámú szabadalom • Eljárás papirosgyártó gépekhez való nemezek tartósságának növelésére

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BTRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 108301. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás papirosgyártó gépekhez való nemezek tartósságának növelésére. Deutsche Befeleidungsindustrie G. m. b. H. cég1

Potsdam. A bejelentés napja 1932. évi december hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi január hó 6-ika. A találmány eljárás papirosgyártó gépekhez való nemezek! tartósságának növelésére. • . A papirosgyártó gépekhez ezeket a ne-5 mezeket széles szalagokként, hengerekként, vagy csövekként használják, a papír, karton vagy celluloze víztelenítésére és szárítására, vagy azok simítására. Eddig a lehetőséghez képest tiszta, festetlen, nagy 10 felszívóképesség,ű rostos anyagokat, pl. gyapjút vagy gyapotot használtaik, melyek a kényes minőségű papírokat nem tisztát alanítják OS cl Z cl- nézet volt elterjedve, hogy bármiféle adalékok a nemezek ellen-15 állóképességének csak árthatnak, azokat nem javíthatják. Beható kísérleteink azonban azt mutatták, hogy ez a felfogás nem helyes. Kitűnt ugyanis, hogy az; alant ismertetett adalékok bizonyos körülmé-20 nyek között sem a nemeznek, senn a papírnak nem ártanak, ellenben a nemezek tartósságát növelik. A nemezek elhasználódása oly módon jelentkezik, hogy azok használat közben porhataggá válnak; ez a 25 rongálódás részben már a raktározásnál is mutatkozott. Különösen a nedves nemezeknél mutatkozott a nyári hónapok alatt számottevő rongálódás és a szokásos időnek csak egy 30 törtrészét tartották ki. Ennek okát eddig nem ismerték fel. Használatkor, idővel a száraz nemezek is porhataggá váltak. Ilyen esetekben feltételezték, hogy a nemezek előállítására felhasznált rostanyagok már 35 eredetileg rongáltak voltak, vagy pedig, hogy a nemezek előállítása volt hibás. A feltaláló beható vizsgálatai megmutatták, hogy a rongálódás legtöbb esetben a nemezek előállítása után és a nemezek 40 használata közben következik be. Ennek különböző oka van. Megállapítottuk, hogy a nemezeket raktározáskor és üzemi használat közben, amennyiben nem a gép szárazon működő részén vannak elrendezve, túlnomóan baktériumok teszik tönkre, me- í5 lyek a gyapjút lassanként felemésztik. Ezek a baktériumok túlnyomóan a gyapjúrostok hámsejtjei alatt élnek, úgy, hogy eddig még nem tudták azok jelenlétét megállapítani. Csak most sikerült a bak- 50 tériumokat rejtekhelyükön fellelni és ezzel a nemez rongálódásának az okát megállapítani. A száraz nemezeknél a rongálódásnak többnyire más oka van; a feltaláló fel- 55 ismerte, hogy ezek a károk kénsav felgyülemléséből erednek, amely a papiros enyvezésénél használt timsó vagy aluminiumszulfát hidrolitos bomlásából ered. Ezt a savat a nemez felszívja és az ab- 60 ban, a papirossal érintkező felén lassanként oly mennyiségben halmozódik fel és töményítődik, hogy a nemeznek azon a felén levő rostokat elroncsolja. A sav a nemez papiros felőli oldalán töményítődik, 65 anélkül, hogy a nemez másik oldalára hatolna. Ennek megfelelően a találmány papírgyártó és hasonló gépekhez való nemezek oly kezelésére vonatkozik, melynek segé- 79 lyével azok a káros megrongálásnak ellen tudnak állni. E célból a nemezekbe egyrészt oly anyagokat viszünk, melyek a baktériumokat megölik, vagy melyek a nemezeket baktériumokkal szemben im- 75 munisokká teszik. Baktericid, vagy immunizáló anyagok- < ként pl. fémek, mint magnézium, alumínium és króm oxidjait, hidroxidjait és sóit alkalmazhatjuk. Baktericid fémeknek 80