108299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sikérszerű anyag előállítására
Megjelent 1934. évi február hó 1 -én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108399. SZÁM. — IVh/1. (IV/e., X/j.) OSZTÁLY. Eljárás sikérszerű anyag előállítására. Tres Gyógyszer-Vegyészeti és Ipari Kereskedelmi R. T. cég Budapest. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 31-ike. A találmány eljárás sikérszerű anyag előállítására, melynek ugyanolyan tulajdonságai vannak, mint a buzasikérnek és azonos módon feldolgozva mindazon célokra 5 felhasználható, amelyekre eddig a buzasikért használták. A találmány szerinti eljárás lényegében abból áll, hogy a szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) magját, vagy a mimozá-10 ceák és caesalpiniáceák családjába tartozó rokonnövények, pl. a Cercis-fajták (Cercis siliquastrum, Cercis canadensis, Cercis chinensis) magját vagy ezen magvak különválasztott csíraanyagát a buzasikér 15 előállítására való eljárások szerint sikerré dolgozzuk fel. A magvak feldolgozásánál ezeket — előnyösen hámozott és aprított alakban — meleg vízzel kilúgozzuk, hogy az oldható 20 anyagokat minél töményebb alakban kapjuk. A sikért azután a maradékból kimossuk. Előnyösebb azonban a különválasztott csíraanyagból kiindulni, miután ez mechanikai úton az egyéb részektől 25 könnyen elkülöníthető, csak arra kell ügyelni, hogy a proteinok fizikai és vegyi tulajdonságaiban vegyi vagy termikus behatások révén kárt na okozzunk. Az elkülönítésnek nedves úton való keresztül-30 vitelénél a csíraanyagot utóbb oly alacsony (előnyösen 40—50 C° fok alatti) hőmérséklet mellett szárítjuk, mely hőmérsékletnél ilyen káros hatás elkerülhető. Ajánlatos a szárítást vákuummal vagy 85 meleg Jégárammal elősegíteni. A csíraanyaigot — előnyösen finom lisztté őrölve —• egyszerestől háromszorosig terjedő mennyiségű vízzel tésztává gyúrjuk. A tésztát víz alatt folytonosan gyúrva a sikért a cellulózszerű mellékanyagoktól és egy- 40 idejűleg a zöld festékanyag nagy részétől megtisztítjuk. Ismételt vízcsere és folytatólagos gyúrás vagy a Imzasikér előállításánál használatos vízsugár alatt, fínomszemű szitán történő mosás útján kapjuk a tiszta 45 sikért. Ahelyett, hogy a csíraanyágból a sikérkészítés alapanyagaként lisztet készítenénk, a csíraanyag előzetes szárítás nélkül, szétdörzsölés, zúzás vagy egyéb olyan eljárások útján, melyek a nedves 50 anyag feltárására alkalmasak, a sikér gyártására előkészíthető. A sikér gyöngybázszerűen fénylő ruganyos és nyújtható anyagként marad vissza, mely vízben csaknem oldhatatlan és egy 55 idő múlva ragadóssá lesz. Ez az anyag közel 60 súlyszázalék vizet tartalmaz, vékony rétegben szárítható és lisztté őrölhető. E sikér eddigi vizsgálatai a búzasikérrel szemben lényeges eltérést nem 60 mutatnak ki. A két sikérfajtának különösképpen fizikai és vegyi tulajdonságai teljesen megegyezőe,k. Tekintettel arra, hogy eddig a búzán kívül más növények, melyek kimosható sikért tartalmaznak, is- 65 meretesek nem voltak és minthogy a találmány szerint a sikérgyártáshoz használt kiindulási anyag nagy mennyiségekben aránylag olcsón áll rendelkezésre, ez az új eljárás a sikérgyártásban nagy- 70 fontosságú. Hámozott és csíramentes szentjánoskenyérmag liszt formájában már kereskedelmi forgalomban van és ragasztóanyagok, kötőanyagok, valamint irező- és appnetúraanyagok előállítására használják. 75 A melléktermékként kapott csíraanyag használhatósága eddig ismeretlen volt, főképpen pedig nem volt ismeretes, hogy az