108299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sikérszerű anyag előállítására

Megjelent 1934. évi február hó 1 -én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108399. SZÁM. — IVh/1. (IV/e., X/j.) OSZTÁLY. Eljárás sikérszerű anyag előállítására. Tres Gyógyszer-Vegyészeti és Ipari Kereskedelmi R. T. cég Budapest. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 31-ike. A találmány eljárás sikérszerű anyag elő­állítására, melynek ugyanolyan tulajdon­ságai vannak, mint a buzasikérnek és azo­nos módon feldolgozva mindazon célokra 5 felhasználható, amelyekre eddig a buza­sikért használták. A találmány szerinti eljárás lényegében abból áll, hogy a szentjánoskenyérfa (Ce­ratonia siliqua) magját, vagy a mimozá-10 ceák és caesalpiniáceák családjába tar­tozó rokonnövények, pl. a Cercis-fajták (Cercis siliquastrum, Cercis canadensis, Cercis chinensis) magját vagy ezen magvak különválasztott csíraanyagát a buzasikér 15 előállítására való eljárások szerint sikerré dolgozzuk fel. A magvak feldolgozásánál ezeket — elő­nyösen hámozott és aprított alakban — meleg vízzel kilúgozzuk, hogy az oldható 20 anyagokat minél töményebb alakban kap­juk. A sikért azután a maradékból ki­mossuk. Előnyösebb azonban a külön­választott csíraanyagból kiindulni, miután ez mechanikai úton az egyéb részektől 25 könnyen elkülöníthető, csak arra kell ügyelni, hogy a proteinok fizikai és vegyi tulajdonságaiban vegyi vagy termikus be­hatások révén kárt na okozzunk. Az el­különítésnek nedves úton való keresztül-30 vitelénél a csíraanyagot utóbb oly alacsony (előnyösen 40—50 C° fok alatti) hőmér­séklet mellett szárítjuk, mely hőmérséklet­nél ilyen káros hatás elkerülhető. Ajánlatos a szárítást vákuummal vagy 85 meleg Jégárammal elősegíteni. A csíra­anyaigot — előnyösen finom lisztté őrölve —• egyszerestől háromszorosig terjedő mennyiségű vízzel tésztává gyúrjuk. A tésztát víz alatt folytonosan gyúrva a sikért a cellulózszerű mellékanyagoktól és egy- 40 idejűleg a zöld festékanyag nagy részétől megtisztítjuk. Ismételt vízcsere és folytató­lagos gyúrás vagy a Imzasikér előállításá­nál használatos vízsugár alatt, fínomszemű szitán történő mosás útján kapjuk a tiszta 45 sikért. Ahelyett, hogy a csíraanyágból a sikérkészítés alapanyagaként lisztet ké­szítenénk, a csíraanyag előzetes szárítás nélkül, szétdörzsölés, zúzás vagy egyéb olyan eljárások útján, melyek a nedves 50 anyag feltárására alkalmasak, a sikér gyár­tására előkészíthető. A sikér gyöngybázszerűen fénylő ruga­nyos és nyújtható anyagként marad vissza, mely vízben csaknem oldhatatlan és egy 55 idő múlva ragadóssá lesz. Ez az anyag közel 60 súlyszázalék vizet tartalmaz, vé­kony rétegben szárítható és lisztté őröl­hető. E sikér eddigi vizsgálatai a búza­sikérrel szemben lényeges eltérést nem 60 mutatnak ki. A két sikérfajtának különös­képpen fizikai és vegyi tulajdonságai tel­jesen megegyezőe,k. Tekintettel arra, hogy eddig a búzán kívül más növények, me­lyek kimosható sikért tartalmaznak, is- 65 meretesek nem voltak és minthogy a ta­lálmány szerint a sikérgyártáshoz hasz­nált kiindulási anyag nagy mennyiségek­ben aránylag olcsón áll rendelkezésre, ez az új eljárás a sikérgyártásban nagy- 70 fontosságú. Hámozott és csíramentes szent­jánoskenyérmag liszt formájában már ke­reskedelmi forgalomban van és ragasztó­anyagok, kötőanyagok, valamint irező- és appnetúraanyagok előállítására használják. 75 A melléktermékként kapott csíraanyag használhatósága eddig ismeretlen volt, fő­képpen pedig nem volt ismeretes, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom