108293. lajstromszámú szabadalom • Gázturbinacsoport

— 8 — i ból annyit vesz igénybe, hogy az agregátumrész, a fordulatszám megtartásával, ama teljesítményt adja le, amely az agregátum terhelésének felel meg, ahol is a 5 felmelegedés foka éppen e terheléssel korrespondeál és a gázokban annyi energiát hagy meg, hogy a kompresszoros agregáturn fordulatszáma annyira csökken, hogy oly mennyiségű és oly nyomású égési le-10 vegőt kapunk, hogy e gázok kb. ama hőmérsékletet veszik fel, mellyel a hajtóközeg szabványos terhelésnél rendelkezik. A hajtóközeg kisebb energiatartalma az utóbbi szakaszban, amikor az agregátum 15 stacioner állapotban van. ama körülménynek tulajdonítandó, liogy a gázok kisebb hőmérsékletet vesznek fel. Ekként' a hajtóközeg energiatartalma a gáz mennyiségétől, valamint ama hőmérsék-20 lettől függ, amelyre a gáz felmelegszik. Ily módon a +*nbina szabályozasával a gázok felheviilési foka egy pillanatra növekedik vagy csökken úgy, hogy a gázokban bizonyos, a "emelésnek megfelelő 25 kő tartalom van. Az agregátum önműködően akként áll be, hogy azonos teljesítményt tartalmazó gázt kapunk, ami az eredeti hőmérsékleti gázok kisebb menynyiségének vagy kisebb nyomásának tu-30 lajdonítható. Egyrészt a kompresszorokat a hajtó és másrészt ,az effektív teljesítményt leadó gázturbinák, gázáram irányában nézve, vagy sorba vagy párhuzamosan vagy 35 mindkét módon lehetnek kapcsolva, miinellett azonban a kisnyomású kompreszszort hajtó gázüirbina a legkisebb ellennyomással dolgozik, miáltal a teljesítményszükséglet igényelte gázmennyiség-40 ben foglalt összes energiatartalom a különböző turbinákra úgy oszlik el, hogy a kompresszorok által fejlesztett levegőínenniység és annak nyomása az effektív teljesítményt létesítő, megközelítőleg ál-45 landó fordulatszámmal járó turbina ingadozó terhelésének felel meg. A fent leírt megoldási alakkal kapcsolatban a turbinák közötti ily teljesítményeloszlás elérésére a turbináknak a gáz-50 áram irányához viszonyított különböző kapcsolásait ismertettük. A kisnyomású kompresszort valamennyi megoldási alaknál kisnyomású turbinák hajtják, míg a nagynyomású turbinák nagynyomású 55 kompresszorokat hajtanak. Az effektív teljesítményt leadó agregátum részhez tartozó turbinák középnyomású turbinákként, bizonyos esetekben pedig kisnyomású turbinákként vannak kapcsolva. A kapcsolási lehetőségek a gázkeverék faja 60 szerint változnak, vagyis attól függnek, vájjon a gázkeverékbe vizét fecskendezünk-e vagy az elégés légfölösleggel megy-e végbe. Bizonyos más kapcsolások oly agregátumoknál célszerűek, melyeknél 65 a gázt a különböző turbinák között újból felhevítjük. Minthogy azonban ugyanaz a kapcsolás bizonyos esetekben különböző gázkeverékeknek vagy ezek különböző újrahevítési módjainak alkalmazását teszi 70 lehetővé, ennélfogva a leírt megoldási alakok más eljárások szerinti elégetéshez is alkalmasak. Bizonyos megoldási alakoknál a turbinákat bizonyos meghatározott tipus szerint szerkesztett turbinák- 75 ként jelöltük meg, világos azonban, hogy a találmány független az alkalmazandó turbinák szerkezeti kivitelétől. A találmány céljaira azonban különösen alkalmasak a gázkeverék radiális áramlásával 80 dolgozó lapátrenclszerű turbinák, még pedig úgy az egyszerű, mint a kettős rotációs típusúak is. Minthogy a vizsgálatok azt eredményezték, hogy célszerű a lapátrendszereket, 85 különösen oly esetekben, melyekben hajtóközegként újrahevített gázt használunk, több részre osztani, erre való tekintettel az agregátum nagynyomású része egy vagy több sorbakapcsolt turbinából állhat. 90 Ugyanez áll a kisnyomású turbinákra is. Az ily turbinák részei termésizetesen középnyomású turbinákként is szerepelhetnek, anélkül, hogy ez a találmány szempontjától változást jelentene. 95 Valamennyi megoldási alaknál a gázturbina-csoport hajtóközegeként kompresszorokban komprimált levegőt vettünk fel, melyet belső elégetéssel, adott esetben még víz hozzáadásával, hevítünk ioo fel. A találmány azonban nem szorítkozik ily módon Összetett hajtóközeggel műiködő gázturbina-csoportokra, hanem a hajtóközeg komprimált, éghető gázból is állhat, ahol is az elégés levegőnek vagy más 105 gáznak komprimált légáramba való bevezetésével mehet végbe. Ez esetre is képzelhető oly megoldás, hogy a gázhoz vizet vezetünk. Képzelhetők továbbá oly megoldási alakok is, melyek szerint a levegőbe ne vagy más gázba külső hevítésű készülék segélyével vezetünk hőt anélkül, hogy ezzel a találmány lényege megváltoznék. „Gáz" alatt a jelen esetben úgy torokgázok, mint egyéb éghető gázok is, vala- hí mint ily gázok keverékei és végül gázok és levegő keverékei is értendők.